A személyi jövedelemadó kulcsa - a törvénymódosítás értelmében - Magyarországon jövő január 1-jétől 16 százalék lenne, ami az összevont adóalapra és az egyéb tevékenységből származó jövedelemre (például kamat, osztalék, tőkenyereség, ingatlanértékesítés) vonatkozna. Az összevont adóalapot illetően a „szuperbruttó” adóalap 2011-re érvényben maradna, azaz az adóalapot a 16 százalékos adókulcs alkalmazása előtt 27 százalékkal kellene növelni, így a tényleges adókulcs 2011-ben várhatóan 20,32 százalék.

Ez az adónövelő tétel 2012-ben alacsonyabb lenne, 18,16 százalékos tényleges adókulcsot eredményezve, amit 2013-ban 16 százalék követne. 2011-től a Magyarországon nemzetközi szerződés vagy kölcsönösség alapján nem adóköteles jövedelmet egyáltalán be sem kellene vallani. A természetbeni juttatás mint fogalom 2011-től megszűnne, de bizonyos jövedelem adóköteles maradna oly módon, hogy a kötelezettség a kifizető társaságot terhelné. A munkáltatói társadalombiztosítási járulékok nem változnának 2011-ben, és erre a részre (még nem meghatározott) korlátot vezetnének be  – magyarázza Nink Gabriella, a KPMG adópartnere a tanácsadó cég nemrég publikált felmérése kapcsán.

A KPMG 2010 Individual Income Tax and Social Security Rate Survey című, személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó felmérése szerint a legtöbb helyen változatlan adókulcsok mellett az általános felfelé irányuló tendencia azt sugallja, hogy a kormányok a deficitgondok leküzdésére kezdik használni az adókulcsnövelést. A munkaerő elhelyezése szempontjából az adó alapvető üzleti kérdés – mondja Brad Maxwell a KPMG partnere. „Az adóhatóságok a bevételnövelés lehetőségének azonosítása és biztosítása tekintetében fokozódó nyomás alatt állnak. Válaszképpen egyre kifinomultabbak és hajthatatlanabbak az adószabályok kialakításában és alkalmazásában.”

Alábbhagytak a közép- és kelet-európai kormányok alacsony átalányadóval kapcsolatos, a múltbeli csökkenő tendenciát mutató kezdeményezései. Az átalányadót 1994-ben először bevezető és az adókulcsot 2012-ig 18 százalékra mérsékelni szándékozó Észtország időközben feladta tervét. Másik példaként Lettország növelte a kulcsokat, az átalányadó kulcsát a 2009-es 23 százalékról 2010-re 26 százalékra emelve. Mindazonáltal még mindig a közép- és kelet-európai régió rendelkezik a legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsokkal. Ez az (Európa többi részéhez viszonyítva) alacsony társaságiadó-kulcsokkal ötvözve pozitív tényező a belső beruházások elhelyezése szempontjából.

A világ legmagasabb jövedelemadó-kulcsát - a dán kulcsok csökkenésével - jelenleg Svédország lakosai fizetik. A svédeknél a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa 2010-ben meghaladja az 56 százalékot. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az 50 százalékos legfelső kulcsot Japán tudhatja magáénak. A latin-amerikai térségben a 40 százalékos legfelső kulcsot Chilében fizetik.

Nyugat-Európában az Írország által az elmúlt évben megkezdett növelő trend az előrejelzések szerint terjed. Míg az ír felső kulcs 2010-ben 1 százalékkal emelkedett, a fő címeket 10 százalékos emeléssel az Egyesült Királyság uralta, ahol a felső kulcs a 2009/10-es 40 százalékról 2010/11-re 50 százalékra ugrott – globálisan ebben az évben a legmagasabb adókulcsemelést képviselve.

Más nyugat-európai kormányok az adóbevételek növelésére irányuló törekvésükben hasonlóan cselekedtek. Izland a bankszektor összeomlásának közepette átalányadó-rendszerét progresszív rendszerrel váltotta fel, a személyi jövedelemadó felső kulcsát mintegy 9 százalékkal emelve. Görögország az állami deficitgondokra válaszul 5 százalékkal növelte a felső kulcsot. Portugália és legújabban Franciaország 3 százalékkal, illetve 1 százalékkal emelték felső kulcsaikat a költségvetési hiány kezelésének érdekében. Még a hosszú ideje 18 százalékos felső kulcsot előíró Man-szigeten is 2 százalékos, 20 százalékra történő emelést hajtottak végre 2010/11-re. A skála ellenkező végén Dánia ösztönző csomag mellett döntött a fogyasztói költekezés növelésének reményében, felső kulcsát közel 7 százalékkal csökkentve. Horvátország ez év júliusában szintén alacsonyabbra tette a felső kulcsot 5 százalékkal.

Az európaiak után a következő legmagasabb kulcsokat az ázsiai-csendes-óceáni térség lakosai fizetik, az értékek azonban továbbra is szórást mutatnak. 2010-ben nagyon kevés mozgás volt, azonban az új-zélandi 5 százalékos és a malajziai 1 százalékos mérséklés által meghatározva az átlagos felső kulcsok 0,4 százalékkal csökkentek az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Az adókulcsversenyt a régióban továbbra is Hongkong és Szingapúr vezeti.

Latin-Amerikában a személyi jövedelemadó továbbra is viszonylag alacsony; mindazonáltal a térség nem tudta kivonni magát az adókulcs felfelé tartó mozgásából. A panamai 2 százalékos csökkenést Mexikóban 2 százalékos emelkedés ellensúlyozta, de végső soron a Jamaicában lezajlott 10 százalékos növekedés 0,8 százalékkal lendített az átlagos felső kulcsokon 2010-ben.

Brad Maxell szerint még nem lehet tudni, megfelelő egyensúlyt és a kívánt hatást érik-e el az adókulcs-növelések. Mindenkinek szerepet kell vállalnia hazája költségvetésihiány-csökkentési intézkedéseinek támogatásában, azonban nem szabad mellőzni azt a tényt, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek gyakran több a mobilitási lehetőségük. Továbbra is az ilyen egyének költségvetési hiány elleni küzdelem közben versenyképes személyijövedelemadó-kulccsal való megnyerése, beleértve a tőlük származó adóbevételeket és rendelkezésre álló jövedelmüket, jelenti a kihívást.