Az APEH válaszol: a munkavállaló segélye sem lehet adómentes
Hogyan változik a jövedelem a szuperbruttósítás után? Adhat-e a munkaadó adómentes segélyt a rászoruló munkavállalónak? Mit kell tudni az átalányadózásról és a 4 éves korlátról? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
A feleségem gyógyszertárban dolgozik (már 33 éve), jelenleg 143 000 forint a bruttó fizetése. A szuperbruttósítás következményeként hogyan kellene változnia a feleségem bruttó, illetve nettó fizetésének? Milyen terhet ró ez a munkaadójára? Megteheti-e a munkaadó, hogy továbbra is a 143 000 forint után adja a nettó bért?
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 29. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalapot az összevont adóalapba tartozó jövedelmek és az adóalap-kiegészítés együttes összegeként kell megállapítani. Azaz a megállapított jövedelemhez hozzá kell adni az adóalap-kiegészítést. Az adóalap-kiegészítés összege a jövedelem 27 százaléka.
A munkáltatónak nincs döntési lehetősége, azaz kötelező az adóalap-kiegészítést rászámítania a bér összegére.
Ezzel együtt az adójóváírás éves jogosultsági határának kiszámítása során is figyelembe kell venni az adóelőleg-kiegészítést, mely így 3 188 000 forintra emelkedett. 2010-ben tehát a felesége jogosulttá válik az adójóváírás teljes összegének érvényesítésére, ha kizárólag az említett bérjövedelemmel rendelkezik. Az adójóváírás maximum havi összege 2010-ben 15 100 forint lett, melynek figyelembevételéről feleségének a munkáltató számára kell nyilatkoznia.
2010-ben hogyan adózik az, ha egy munkavállalónak a társaság belső szabályzata alapján anyagi támogatást, „segélyt” kívánunk adni, az anyagi viszonyaiban bekövetkezett rendkívüli helyzetre való tekintettel? Szociálisan rászoruló a család, mindennapi ellátásuk biztosítása érdekében van szükség a támogatásra.
A választ olvassa el az Adózónán!