Nem sokkal azután, hogy egy házzal arrébb költözött a cégünk, elfelejtettük bejelenteni az adóhivatalnak, és a nagy költözködési mizériában még a cégtáblát se tettük ki - meséli elkeseredetten a cégtulajdonos, aki az APEH értesítését azóta sem kapta meg, viszont egyik üzletfelétől értesült arról, hogy törölték az adószámát. Amennyiben  - tudta meg - a társaság továbbra is működni szeretne, új adószámot kell kérnie. Ráadásul  - mint ez is kiderült számára - a törölt adószám alól kiállított számláinak áfája nem levonható. Számlát tehát befogadhat törölt adószámú cég is, csak nem nagyon éri meg, mert áfát ebben az időszakban visszaigényelni nem tud.

Egy másik esetben az irodaház portása tájékoztatta félre a postást, rendre visszafordította az adóhatóságtól érkező céges leveleket, mondván, a szóban forgó vállalkozás nem bérel irodát a házban. A cégbíróság a vállalkozás szerencséjére pontosabban - emelet, ajtó megjelölésével - címezte a levelet, így a felfüggesztésről még az APEH-határozat jogerőre emelkedése előtt tudomást szerzett a cégvezető - ismertette egyik megbízója esetét Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, hozzátéve: sikerült bebizonyítania az APEH ügyintézőjének, hogy hibás kézbesítés történt. Ő pedig ezután nem sokkal visszavonta a határozatot, saját hatáskörében.

Ez az eset kivételesnek számít - hangsúlyozta Ruszin Zsolt -, mivel az irodaházak portásaira előszeretettel hivatkoznak a postások, akiknek nincs sok kedvük végigmászni egy teljes épületet, megnézni, hogy az ajtókon szerepel-e a címzett neve. Hasonló kockázatot jelentenek a családtagok, akik nem tudják, hogy a lakásban valamelyik szülő céget tart fenn. Így ha elfelejtettük a cégtáblát kihelyezni, vagy egy jó szándékú szomszéd eltávolította, akkor lőttek a kétszeri kézbesítésnek, és az APEH máris intézkedik az adószám felfüggesztéséről. A postás ugyanis a rá vonatkozó rendelet szerint a hivatalos irat kézbesítését kétszer kísérli meg. Bármely küldemény belecsúszhat a kétszeri meghiúsult kézbesítés esetébe, hiszen amikor a levelet néhány napon belül újra kiviszik, a tájékozatlan postást akaratlanul is félrevezetheti a portás vagy egy családtag.

Az adószám-felfüggesztési és - törlési gyakorlatban új elem, hogy a cégeknél a 2009. évi beszámoló benyújtásának elmulasztása miatt is fel kell lépnie az adóhivatalnak. A beszámoló közzétételét elmulasztó cégeket a májusi vég határidőtől számított 30 napon belül levélben keresi meg az APEH a vállalkozás székhelyén, és adószámuk felfüggesztése mellett felszólítja őket annak pótlására. A 60 napos pótlási időszak eredménytelen letelte után az APEH megszüntetési eljárást kezdeményez, amelyet a cégbíróság ügyintézői, titkárai folytatnak le, a folyamat tehát szinte automatikus, nem kell hozzá külön bírói eljárás, és csak akkor fordítható vissza, ha a cég időközben pótolja a mérleget. 

Az APEH az adószám alkalmazását nemcsak hiányzó mérleg és kétszer egymás után meghiúsult kézbesítés miatt függeszti fel, hanem a következő esetekben is:

- ha az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található,
- ha az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentette be,
- ha az adózó ellenőrzése alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózónak nincs szervezeti képviselője, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető,
- ha az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el,
- ha az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.

Az adószám felfüggesztésének kivédése

Az adószám jogerős felfüggesztése esetén - figyelmeztet az MKOE alelnöke - a kézbesítés vélelmének megdöntése a cég célja, csakhogy gyakran az adóhatóság nem érdekelt abban, hogy erről tájékoztassa a pórul járt ügyfelet. Helyette azt tanácsolják, hogy állítassák vissza az adószámot. Ebben az esetben a hivatal elismertnek tekinti a kézbesítést és már később sem ért egyet azzal, ha azt valaki megtámadja, hiszen az érintettnek tudomására jutott a probléma, mégsem tett semmit. Az adószám visszaállítását írásban kell kérni, a hivatal pedig erről ismét postai úton küld értesítést.

Az adóhatóság a felfüggesztés tényét 15 napon keresztül elérhetővé teszi hirdetőtábláin és internetes portálján.

Az APEH határozattal szembeni fellebbezést  egy hónapon belül bírálják el és ha az jogos, akkor azt módosítják, visszavonják  vagy helybenhagyják, de az indoklást kiegészítik. Amennyiben a határozat jogerőre emelkedik, akkor a hivatal értesítést küld a cégbíróságnak, amely azt a cégjegyzékben közzéteszi. Amennyiben a felfüggesztés oka, hogy az adózó tartózkodási helye ismeretlen, vagy nincs képviselője, vagy elérhetetlen, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, hogy a vállalkozást megszüntesse.

Az APEH abban az esetben törölheti az adószámot, ha a felfüggesztésére okot adó körülményt az erről szóló határozat keltéhez képest 30 napon belül nem rendezik. A folyamat csupán tárgyában különbözik a felfüggesztéstől, de az eljárás azonos.

Az APEH legtöbb esetben szabálysértésre és közokirat-hamisításra derített fényt az adószám felfüggesztése során. A revizorok olyan esettel is találkoztak, hogy a bejelentett székhely egy tízemeletes bérház egyik lakása volt, amit további hét adózó is megadott címként. Az is előfordult, hogy a székhelyként bejelentett ingatlanon egy félkész ház állt, vagy üres telket találtak a megadott címen. Arra is volt példa, hogy a bejelentett székhelycím egy kirándulóhely lakatlan épülete volt, vagy hogy a címben megadott utca nem is létezett. Az ilyen címen bejelentett társaságok ügyvezetője általában hajléktalan vagy olyan ember, akiről kiderül, hogy nem sok köze van a vállalkozáshoz, de az ügyintézéshez sem. A székhely címén szereplő ingatlanok tulajdonosai az esetek többségében nem is hallottak még az oda bejelentett társaságról és nem adtak engedélyt senkinek sem arra, hogy ingatlanjukat a vállalkozás székhelyeként tüntessék fel. Az APEH minden ilyen esetben intézkedik a társaság adószámának felfüggesztéséről, a táraságok képviselője ellen pedig büntető feljelentést tesz.

Az adószám felfüggesztése váratlan, de kivédhető esemény. A vállalkozásnak ügyelnie kell, hogy postai küldeményei rendesen megérkezzenek, a székhelyén kövesse nyomon a postázási szokásokat, és ne feledkezzen meg arról, hogy a cégtábla kifüggesztése nem véletlenül kötelező, még akkor is, ha a gyakorlatban egy postaládán elhelyezett felirat is pótolja. A felfüggesztett adószám bekerül a cégjegyzékbe, abból pedig „történeti” adatként mindvégig lekérdezhető marad, még akkor is, ha az adószám felfüggesztése jogsértő volt. Az APEH egyelőre nem tervezi, hogy olyan értesítést küld a cégbíróságnak, amely teljesen kitörli a valótlan adószám-felfüggesztő határozatot, hiába vonták azt vissza időközben. A meghurcolt cégen emiatt - figyelmeztet Ruszin Zsolt - szégyenfolt maradhat a jogosulatlanul felfüggesztett, törölt adószáma.