Ebben az évben - mint az adóhatóság ellenőrzési irányelveiben is szerepel - könnyebben kerülnek az APEH látókörébe azok a cégek, amelyek alacsonyabb összeg után fizetnek járulékot, holott a tevékenységre jellemző keresetük ennél magasabb. Komoly fejtörést okoz elsősorban az egyéni vállalkozásoknak a tevékenység piaci értékének meghatározása a járulékalaphoz viszonyítva. Angyal József okleveles adószakértő szerint nem érdemes bajlódni a piaci érték meghatározásával, hanem a  tényleges vállalkozói kivét összege után célszerű megfizetni a járulékot. A törvény szerint ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a minimálbér összege.

MARABU

A legtöbb könyvelő azt tanácsolja, hogy elég a minimálbér után megfizetni a járulékot, ha nem történik vállalkozói kivét. Ez azonban, mint Angyal József hangsúlyozta, nehezen védhető álláspont. A nulla forint vállalkozói kivét célja ugyanis legtöbb esetben az adóelkerülés, vagyis, hogy ne kelljen szja-t  fizetni a kivét után, csak járulékot. Az így a cégben tartott összeget inkább osztalékágon veszi ki az egyéni vállalkozó. Feltehetően pont ennek a kiskapunak a bezárására született meg a tevékenység piaci értéke az szja vonatkozásában. Aki nyugodtan a szeretne aludni és nem APEH-ellenőrzéssel álmodni, az akkor jár el helyesen, ha legalább a minimálbér összegének megfelelő vállalkozói kivétet vesz ki minden hónapban, és ez után megfizeti a járulékokat és az szja-terhet is.

Számíthatnak ellenőrzésre azok is, akik bevallásukban nem jelölnek meg olyan alkalmazottat, aki után járulékot kell fizetniük. Magyarán olyan vállalkozások, ahol a tagok ingyenes megbízási jogviszonyban vagy segítő családtagként látják el tevékenységüket. Segítő családtagként díjazás ellenében közreműködhet a vállalkozásban az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, illetve a polgári jog ismeri az ingyenes megbízási jogviszonyt is, ám abban az esetben, ha megállapítják, hogy a segítő családtag egyben tagi jogviszonyban is áll, úgy nem lehet eltekinteni a társas vállalkozói jogviszony, valamint a vonatkozó adójogi jogkövetkezmények megállapításától - figyelmeztet az APEH. A főfoglalkozású társas vállalkozókra, akik a társaságban személyesen közreműködnek, ugyanígy meg kell állapítani a járulékfizetési kötelezettséget.

Gyanús lehet az APEH-nak, ha egy magánszemély, aki térítésmentesen látja el ügyvezetői tevékenységét, a cég alapításakor még nem akar bért kivenni. Ilyen esetben felmerülhet, hogy a tulajdonos amiatt hagyja a cégben a pénzt (munkabért), hogy megspórolja az ügyvezető munkabére után fizetendő járulékokat. Egy ilyen tárgyú vizsgálat során az APEH revizorai arra voltak kíváncsiak, miért nem a cégalapítással egyidőben kötötték az ügyvezetővel a munkaszerződést. A revizor pedig kifejezetten sérelmezte, hogy az ügyvezető nem fizetett járulékot, pedig "jelen volt" a cég működésében.

Egy másik esetben az Országos Egészségpénztár bejelentése alapján ellenőrizte a céget az APEH. A vizsgálat azért indult 2005-ben, mert az ügyvezető, aki azóta munkabért vesz fel, 2002 és 2003 között egy éven keresztül térítésmentesen látta el tevékenységét, s a kérdéses időszakban táppénzt igényelt. Az OEP táppénzcsalásra gyanakodott, mivel nem volt tudomása arról, hogy abban az időben másik cégnél volt az ügyvezetőnek bejelentett állása, aminek alapján jogszerűen igényelt táppénzt, amelyet végül az OEP ki is utalt számára, az APEH pedig nem állapított meg mulasztást.

2009-ben 17 500 vizsgálat során ellenőrizte az APEH a társadalombiztosítási járulékkötelezettségek teljesítését, amely magába foglalta az érintett jogviszonyok valós adójogi tartalmának megítélését is.

Az APEHellenőrzés kimenetele a szerződéses jogviszonyok adójogi vonzatánál ritkán kedvez az adózónak - hívja fel a figyelmet Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, hozzátéve: az átminősítés úgy történik, hogy az APEH ellenőrzést tart például egy betéti társaságnál, amikor a gyanútlan beltagot nyilatkoztatják arról, hogy ki végzi a bevételszerző tevékenységet. Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy ő maga, a revizor nem kérdez rá a foglalkoztatás választott módjára. A beltag - mutat rá Ruszin Zsolt - ebben az esetben nem tudja, hogy megindult az átminősítési procedúra, amelynek során a megbízási jogviszonyát minősíti át az adóhatóság személyes közreműködéssé.

Az adóhatóság szerinte nem egyszer úgy irányítja a nyilatkozatot, hogy abban kizárólag azt hangsúlyozza, az illető nem határozta meg, milyen módon működik közre, nem tudja bemutatni jogviszonyának elemeit. A nyilatkozat végén az adóhatóság azt állapítja meg, hogy megbízási, segítő családtagi jogviszony nincs, helyette van közreműködés és van járulékfizetési kötelezettség, és ezzel az ellenőrzött cég elkövette a bejelentési mulasztást is. Az erről szóló határozat ugyanakkor nem csak arra hivatkozhat, amit a tulajdonos nyilatkozott.

A jogviszony minősítése során a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük - hangsúlyozták az APEH sajtóosztályán. Amennyiben a szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani. Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés - a tartalma alapján - nem az, aminek a felek nevezik, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni. Az indokolási kötelezettség része annak feltüntetése is, hogy a színlelt szerződés milyen más szerződést leplez. Az adózóknak az ellenőrzés megkezdéséig, önellenőrzés keretében van lehetőségük a jogviszonyok átminősítésére és az ennek megfelelő adókötelezettségek teljesítésére.

A revizor  a - jogszabály szerint - az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban indokolni.

Csakhogy nem egy könyvelő panaszolta a hvg.hu-nak, hogy ezt a tájékoztatási kötelezettséget 100 ellenőrzésből 99-ben elmulasztják a revizorok, és ha erre az eljárási hibára fölhívják a figyelmüket, "az adózó tévedésben van" mondattal hallgattatják el őket. Nem egyszer tanácsolják, forduljanak bírósághoz, mivel - állítják - eljárási hiba miatt nem helyeznek hatályon kívül APEH-határozatot. Az APEH azonban továbbra is azt tanácsolja a cégeknek, hogy minden olyan esetben, amikor a megítélésük szerint az adóhatóság nevében feladatukat végző revizorok megsértik a vonatkozó eljárási szabályokat - így például elmulasztják az adózó tájékoztatását, azaz eljárási hibát vétenek -, éljenek jogorvoslattal a felettes adóhatóságnál, illetve forduljanak bírósághoz.