Az alelnök kijelentette,  az építőipari vállalatoknak a kialakult gyakorlat szerint, a teljes vállalkozási díj 10-15 százalékát bankgaranciába kell tenniük, ami több milliárd forintos megbízások esetén finanszírozhatatlan. Amennyiben az állam egy jogszabály keretén belül 5 százalék alá csökkentené a bankgarancia mértékét, összesen 20-30 milliárd forint forrás szabadulhatna fel a vállalatoknál. Mindez nem igényelne költségvetési hozzájárulást, azonban számottevően enyhíthetné a kkv-k likviditási gondjait - tette hozzá Kemény Péter.
   
Az ÉVOSZ alelnöke aláhúzta: a magánszektorban óriási problémák jelentkeztek az elmúlt hónapokban az építőipar területén, számos építkezést hagytak félbe vagy el sem kezdtek. A politikai döntéshozók költségvetési pénzek nélkül is hozhatnának olyan - a gyakorlathoz jobban igazodó - döntéseket, amelyek jelentősen javíthatnának az építőipari szektorban uralkodó viszonyokon.
   
Emellett fontos volna az európai uniós projektek felgyorsítása, mivel a 2007-2013-as uniós projektidőszak első két éve alatt még nem kezdődött meg egyetlen projekt megvalósítása sem. Ezzel szemben a szakember nem tartja az építőipari vállalatok számára segítségnek azt a politikusok által gyakran hangoztatott törekvést, hogy az uniós projektekre 40 százalékos előleg legyen adható. Ez a pénz nem jutna el hamarabb az építési vállalkozásokhoz, mivel azt a projektet megnyerő fél - az állam vagy az önkormányzat - kapja, nem pedig a kivitelező építőipari vállalat.

A bankgarancia lecsökkentése és az uniós projektek felgyorsítása mellett kiemelkedően fontos volna az építőipar számára az is, hogy az állam és az önkormányzatok ne a jelenleg megszokott 60-180 nap alatt fizessenek ki egy elkészült projektet - emelte ki Kemény Péter. Ez a késés az elismert számlák kiegyenlítésében kezelhetetlen és számos kkv csődjéhez vezethet. Az ÉVOSZ alelnöke kiemelte: a jelenlegi helyzet csak a multinacionális vállalatoknak kedvez, mivel a kisebb vállalatok életben maradásához elengedhetetlen, hogy legfeljebb 30-45 nap alatt hozzájuthassanak a pénzükhöz.

Annak ellenére, hogy az állam a jövő év közepétől kezdve fizet késedelmi kamatot, ha nem teljesít időben, nem javul majd az építőipari cégek helyzete. Kemény Péter elmondta: a projektek nagy részében a szerződés kiköti, hogy az állam legfeljebb 180 napon belül köteles kiegyenlíteni a számlákat, így ezekre csak ezen időszak letelte után vonatkozna késedelmi kamat.