A hipochondereknek új távlatokat nyitott az internet. Már nem csupán mások betegségeibe lehet belebetegedni, a jövőben online, éjjel-nappal is megoszthatjuk halálosnak vélt nyavalyáinkat valós és virtuális doktorokkal. A neten olvasott tippekkel, tanácsokkal és trükkökkel sokan már egy-egy kisebb műtétet is bevállalnának. A média közreműködésével elszaporodtak a webgyógyítók, az arc nélküli sarlatánok is. Ugyanakkor a világháló fantasztikus távlatokat is nyitott a gyógyászat előtt.

A Teller unoka víziója

Ha hihetünk az orvosi technológiák fejlesztőinek, a szórakoztató rendszerek, házimunkát elvégző robotok mellett otthonunkba - természetesen csak virtuálisan - hamarosan beköltöznek az orvosi műszerek, a nővérkék, és ha kell, összeül az orvosi konzílium is. Szenzorok hálózata figyeli majd testünk mérhető paramétereit, az adatokat az egyik fogunkban elhelyezett "információs központ" tárolja, elemzi, és ha indokolt, értesíti az orvosi személyzetet.

A Pittsburghi BodyMedia orvosi csúcstechnológiákat gyártó cég vezetője, Astro Teller - történetesen Teller Ede unokája - szerint életünk, testi valóságunk mindenki által olvasható nyitott könyv lesz, a technika segítségével tökéletes fiziológiai kópiákat készíthetünk biológiai életünk minden másodpercéről. Senki sem marad egyedül, senki nem kap infarktust, senkit nem fenyeget potenciazavar. A mesterséges intelligenciából doktorált Teller unoka szerint úgy fogja ez a technológia az életünket megváltoztatni, ahogy a mikroszkóp vagy az internet tette. Az érzékelők, chipek és adóvevők alkalmazása már ma is széles körben elterjedt. A vezeték nélküli, műholdas kommunikáció adott. A félkész, nyers adathalmaznak pedig az egyre fejlettebb egészségügyi szoftverek adnak értelmet.

Hogy hogyan működik a jövő, példázza a BodyMedia felkarra helyezhető pántja, amelynek intelligens érzékelői rögzítik a test mozgását, hőmérsékletét, mágnesességét, a bőrön és a testben lejátszódó elektromos folyamatokat. A méréseket másodpercenként 32-szer ellenőrzi a parányi műszer, amely ha megfelelő adóvevő közelébe kerül, azonnal számítógépre továbbítja az adatokat. Testünk óránként milliónyi adatot közöl, amelyeket a Carnegie Mellon Egyetemen mesterséges intelligenciából doktorált Teller unoka által kidolgozott minilaborban 14 napig tudnak tárolni.

Egy speciális egészségügyi szoftver látleletet készít a karpánt gazdájáról: kiszámítja, mennyi kalóriát égetett aznap, mennyi időt töltött mozgással, hányat lépett. A mérésekkel sikeresebb lehet a fogyókúra vagy egy orvos által felírt gyökeres életmódváltás. A karpántokból eddig több ezret adtak el. Főként a keringési rendszer és a testsúlykontroll működését célzó kísérleti kutatásokban találkozhatunk Tellerék fejlesztésével. Európában a Roche Diagnostics három éve optimalizálja az amerikaiak hordozható testmonitorait és szoftvereit. A legújabb, harmadik generációs készülék kevesebbet tud, de felhasználóbarát, nem kutatóknak, hanem egészségtudatos civil felhasználóknak készül, és még az idén kereskedelmi forgalomba kerül.

A szívbetegeknek és a stressz szövődményeivel küzdőknek készült a hamburgi Energy Lab Technologies EKG-mérő hordozható készüléke. A háromszög alakú, tenyérnyi nagyságú műszert a mellkasra rögzítik. Segítségével akár munka közben, a főnökkel vagy egy reklamáló interjúalannyal folytatott heves vita után, akár egy sikeres projekt befejezésének megünneplésekor el tudjuk végezni a gyors EKG-t. Csak ki kell gombolni az inget, várni néhány percet, és máris kezünkben vannak az adatok. 256 szívdobbanás elégséges a műszernek, hogy pontos képet fessen a szív aktuális állapotáról. A grafikus kijelzőn könnyen érthető jelrendszerrel kódolják az üzenetet, a szív alakú zöld diagram azt jelzi, minden rendben van, a sárga azt, hogy vigyázat, a piros szín pedig komoly bajra figyelmeztet.

A műszer az idegállapotot is hasonlóképpen tudja tükrözni.

A jövőben az igazi kihívást nem a miniatürizálás jelenti, hanem az, hogy mit tud kezdeni a beteg a kapott adatokkal. "Nem adhatunk egy fekete dobozt a betegek kezébe" - vélik a Die Zeit által megszólaltatott hamburgi tudósok. Ezért ősztől olyan technikát dobnak piacra, amely Bluetooth segítségével szakavatott doktorok kezébe juttatja az adatokat.

Érzékelők azonban nemcsak a testünkön állhatnak munkába, hanem a test belsejében is. A Michigani Egyetem kutatói olyan mini-rádióadót készítettek, amelyet érműtéteknél alkalmazhatnak: segítségével pontos és közvetlen adatokat kapnak az orvosok, nyomon követhetik a gyógyulást. A rádióadóként működő csövecskében nyomásérzékelő van, amely méri az áthaladó vér mennyiségét, az érfalakra nehezedő nyomást, így időben jelez, ha valahol vékonyodik az érfal, nő a nyomás, és fennáll a "robbanás" veszélye. A még kísérleti stádiumban lévő eszközt a fejlesztők szerint két éven belül már széles körben alkalmazni lehet.

A New York-i Xanboo vállalat néhány éve bemutatott egy olyan intelligens otthont, amelyben idősek és Alzheimer-kóros betegek szociális felügyeletét online végzik. A háztartási gépek, a szórakoztató rendszerek távolról hozhatók működésbe. Az ápolók nyomon követhetik a betegek mozgását a felkeléstől a lefekvésig, a fürdéstől a szükségletek elvégzéséig. A személyre szabott házi patika azonnal jelez, ha valamelyik gyógyszert nem vette be a páciens, vagy valamiből többet, esetleg mást vett magához. A szoftver a mért fiziológiai és megfigyelési adatokat összehasonlítja az alapértékekkel, és ha jelentős az eltérés, rögtön jelez az orvosnak vagy az ápolóknak. Ha például valaki elesik és mozgásképtelenné válik, a rendszer riadóztatja a hozzátartozókat, illetve a közelben tartózkodó ápolókat.

A mikrochipek gyártását forradalmasító Intel most az egészségvédelem területén is bemutatkozik. Fejlesztői olyan rendszeren dolgoznak, amely a lakásban elhelyezett szenzorok segítségével az Alzheimer-kór korai stádiumára figyelmeztet. A betegséget általában csak két-három évvel a megjelenése után diagnosztizálják. Pedig figyelmeztető jelek már jóval korábban jelentkeznek. Az Intel fejlesztése regisztrálja a korai memóriazavarokat, a megszokottól eltérő viselkedést. Az idejekorán történő terápiával a kór ugyan nem gyógyítható, de legalább elhúzható kifejlődése.

Jön a ZigBee?

Az internetre támaszkodó házi egészségközpont kialakítása egyelőre várat magára. Hátravan a html-hez hasonló közös kódnyelv kidolgozása. Csak így képzelhető el, hogy például egy Siemens műszer kommunikálni tudjon, mondjuk, egy Philips készülékkel. A kilencvenes években volt egy kísérlet egységes orvosi kommunikációs nyelv (Vital Signs Information Representation) és adattovábbítási mód kidolgozására. Kudarcot vallott.

Ma három módszer versenyez egymással: a vezeték nélküli internet alapprotokollja, a WLAN, a multimédiás egységek között kapcsolatot teremtő Bluetooth, és a ZigBee, amely az ipari automatizálásból került az orvosi technológiák világába. Az utóbbi szabványt a Philips fejlesztette ki. Ez olyan vezeték nélküli technológia, amelynek költsége és energiafelhasználása egyaránt alacsony. A ZigBee átviteli sebessége másodpercenként 250 kilobitig terjed, hatótávolsága 10-75 méter között van, jobb a hagyományos Bluetoothénál. A rádiófrekvenciás ZigBee-modulok beépített antennák révén kommunikálnak egymással. (A ZigBee-t használják a BodyMedia karpántjaiban is). Ennek az adattovábbítási módszernek a legkisebb az elektroszmog-kibocsátása, csupán néhány mikrowatt, míg egy mobilnak legalább 1-2 watt. A WLAN és a Bluetooth is hasonló erősségű hullámokat bocsát ki, ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatása még nem ismert. (A mobiltelefonok kártékony, illetve ártalmatlan hatásáról is hetente jelennek meg tanulmányok.)

Maga a technológia nem merül ki a távgyógyászatban, és nem áll meg pontosabb és gyorsabb diagnózisnál. Az egészségügyi reformerek által annyira óhajtott megelőzésben is nagy szerepe lesz. Az egészségbiztosítók máris élénken érdeklődnek a jövőbe látó fejlesztés iránt. A Die Zeit információi szerint az egyik német betegbiztosító, a Techniker Krankenkasse, szívbeteg ügyfeleit a Zertiva távgyógyászati rendszerbe kapcsolta be, olyan vérnyomásmérővel és személyi mérleggel látja el őket, amelyek a kijelölt klinikára vezetékes kapcsolaton keresztül juttatják a mérési adatokat. Az állandó orvosi kontroll elejét veszi a gyakori kórházlátogatásoknak, így takarékosabb gazdálkodást tesz lehetővé.

A tudósoknak még tisztázniuk kell, hogyan védjék meg a bizalmas orvosi adatokat az illetéktelen kíváncsiskodók elől. Az egyik járható út az, hogy a kódnyelv megfejtésére csak a fogadóállomás lesz képes, a szenzor nem. A páciens azonosítása is a központból történik, a szenzorok személyes adatokat nem rögzítenek. A hamburgi fejlesztőcég kódolt Bluetooth rendszerben, mobilgyártó cégekkel együttműködve kívánja alkalmazni az úttörő technológiát. A felhasználó (a beteg) az érzékelőről átmentheti az EKG-adatokat a mobiljára, onnan pedig sms-ben, mms-ben vagy e-mailben eljuttathatja orvosához vagy a klinikára.

Az egészségbiztosítók ugyanakkor olyan adatok birtokába kerülhetnek, amelyek a biztosított egészségtelen életmódját bizonyítják, és ez megnehezítheti a biztosítási összegek kifizetését. A korábban már idézett Astro Teller is látja a kockázatot: "Az egészségbiztosítás logikája szerint az kapja a legjobb orvosi ellátást, kedvezményes áron, akinek amúgy is módjában van mindent megtenni azért, hogy ne legyen beteg" - nyilatkozta a Die Zeitnek.

A pillanatnyi nehézségek ellenére nem kétséges, hogy évtizedeken belül bemutatkozik a távgyógyászat. A társadalom elöregedése, a népesség rohamos növekedése nem is kínálhat más választást. A fejlett országokban is kevés a százezer emberre jutó orvos, hát még a harmadik világban. Kevés a kórházi ágy, korlátozott számban vannak drága orvosi műszerek, a különböző vizsgálatokra várók hosszú sorokra számíthatnak. Ezért fontos, hogy a távorvoslás, a betegek távfelügyelete biztonságosan, megbízhatóan és hatékonyan működjön, lehetőleg minél előbb. A modern technika nem tudja pótolni az orvosokat, ám munkájukat nagyban megkönnyíti, hozzájárul az életminőség javulásához, a túlélési esélyek növeléséhez és az öregkor szebbé tételéhez.

BIRÓ CSONGOR