A sikerben a kemény munka, a készségek és a szerencse is szerepet játszik, de a pozitív mentális szokások és persze a hozzáállásunk is számít.
A sikerhez vezető út néha érzelmileg nehéz: érhetnek bennünket csapások és csalódások, de átélhetjük az izgatottság és az elégedettség pillanatait is. A pozitív hozzáállás az előre nem látható helyzeteken is átsegíthet.
A testi jóllét terén folytatott kutatások azt mutatják, hogy az optimista emberek immunrendszere erősebb. Az optimisták boldogabbak, jobban megállják a helyüket, kitartóbbak, szélesebb baráti körük van, és általában sikeresebbek. Jó hír, hogy az optimizmus – kellő gyakorlással – fejleszthető.
Öt lépés az optimizmus felé
Az elmúlt 20 évben a pozitív pszichológiával foglalkozó kutatók kidolgoztak egy öt lépésből álló tervet, amellyel a pedagógusok megtanítják diákjaiknak a pozitív szemléletmódot:
1. Határozzuk meg és állítsuk fontossági sorrendbe legfőbb céljainkat!
A teljes képet nézzük! Lesznek „mikrocélok” és „makrocélok” is: döntsük el, hogy melyek a legfontosabbak!
2. Bontsuk apró lépésekre!
Ez különösen a hosszú távú célok esetében hasznos. Nem az a lényeg, hogy egyszerre mindent elérjünk: mérföldkövekre van szükségünk, és ha elértünk egyet-egyet, megünnepelhetjük a sikert.
3. Tudjuk, hogy egy célt többféleképpen is el lehet érni.
Kutatások szerint a pesszimista diákok nehezebben kerekednek felül az akadályokon: a rugalmasság kulcsfontosságú.
4. Meséljük el saját sikertörténetünket, és hallgassuk meg másokét!
Emlékeztessük magunkat rá, hogy túl fogjuk élni a nehézségeket!
5. Legyünk lazák, gondolkodjunk pozitívan!
Az önsajnálat az optimizmus halála, ezért belső monológunk legyen mindig pozitív, nevessünk a hibáinkon, és érezzük jól magunkat!
Hogyan szellőztessük ki a fejünket?
A kognitív viselkedésterápia megtanítja, hogyan maradjunk optimisták, amikor negatív gondolatokon kapjuk magunkat. Ha ilyen gondolatok járnak a fejünkben, próbáljuk meg a következőt:
- Azonosítsuk a zavaró gondolatot!
- Kérdezzük meg magunktól, hogy mennyire hisszük el! Rendeljünk hozzá százalékértéket!
- Gondoljuk végig, hogy nem kognitív torzításról van-e szó (lásd ábránkat)!
- Keressünk alternatív magyarázatokat! Nem kell teljesen elhinni ezeket, csak tegyünk velük próbát!
- A lehető legnyugodtabban tekintsük át a tényeket! Alátámasztják-e nyugtalanító gondolatunkat? Van-e biztatóbb részlet?
- Újra tegyük fel a kérdést, mennyire hisszük el a negatív gondolatot! Nem kell, hogy a válasz „egyáltalán nem” legyen.
E stratégia haszna hosszú távon a jobb mentális egészség, az eredményesebb összpontosítás és a reziliencia – ezektől sikeresebbek leszünk.
A fenti cikk a Siker: a teljesítmény pszichológiája című könyv szerkesztett részlete. Miért érezzük úgy, hogy mindig másoknak sikerül minden a munkahelyen? Hogyan győzzük le a sikertől való félelmünket? Megteremthető-e az egyensúly karrier és magánélet között? A Siker...közérthetően magyarázza el a teljesítménnyel kapcsolatos pszichológiai kutatások eredményeit, és könnyen alkalmazható módszerekkel segíti a kitűzött célok elérését. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
Ez tényleg még a kamuhíreknél is nagyobb probléma?
Lehet-e bármi hasznunk abból, ha hírességeket istenítünk?
