Biztonságos, környezetbarát, fenntartható, egészséges étkezés – mindenki erre vágyik. A Felelős Gasztrohős csapata már öt éve dolgozik azért, hogy egyre több étterem és háztartás működjön így.
„Sok étteremtulajdonos mondta eleinte, hogy kíváncsiak a tanácsainkra, de fizetni nem szeretnének érte. Mi pedig úgy voltunk vele, hogyha változást tudunk elérni, nem a pénzzel foglalkozunk”
– meséli a Felelős Gasztrohős egyik alapítótagja, Varga Judit a kezdetekről. A környezettudatos, felelős, fenntartható vendéglátóhelyeket gyűjtő, valamint edukációval is foglalkozó alapítvány ma már országszerte 36 – tagdíjat is fizető, a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő – éttermet tudhat a közösségében, és 65 önkéntes segíti a háromfős, elkötelezett alapcsapat munkáját.
„2009-ben, egy balatoni környezetvédelmi szabadegyetemen barátkoztunk össze. Visszatérve Budapestre úgy döntöttük, folytatjuk az ott megkezdett tervezgetést. Volt néhány projektünk, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de végül 2011-ben megtaláltuk azt a témát, ami rajtunk kívül másokat is érdekelt” – meséli az indulásról.
Az éttermekhez és étkezéshez kötődő ötlet részben onnan jött, hogy megbeszéléseiket ők is „beülős helyekre” szervezték. Másrészt Judit akkoriban tért haza egy egyéves amerikai útról, és az Egyesült Államokban akkoriban már egyre több étterem ajtaján jelölték, hogy helyi zöldséggel főznek vagy a közeli farmokról vásárolják a húst. Kézenfekvőnek tűnt, hogy összekötik az étkezést és a környezetvédelmet, magyar „közönséget” is szervezve mindehhez.
Az ötödik évfordulót ünneplő gasztrohősök választott területe tehát a környezetbarát módon működő éttermek, háztartások, a felelős fogyasztás, vásárlás és étkezés lett. Kidolgoztak egy olyan szempontrendszert, amely alapján egy étterem megkaphatja a Fenntartható Vendéglátóhely minősítést. „Ezen finomítottunk, egyszerűsítettünk az évek alatt: ma már egy 7 pontból álló listánk van, többek között olyan előírásokkal, hogy ne használjanak pálmaolajat vagy a felhasznált alapanyagok 30 százaléka magyar legyen” – mondja Judit.
Sok időt és energiát fordítanak a szemléletformálásra, edukálásra, valamint az információk megosztására is. A honlapjukon mindent megtalálunk azzal kapcsolatban, hogyan „zöldítsük” a háztartásunkat, miért vásároljunk magyar termelőtől, miként tehetjük egészségesebbé és fenntarthatóbbá étkezésünket. Időről időre vannak kampányaik (például a hazai halakat vagy a helyi termelőket népszerűsítve), és igyekeznek rávenni követőiket is, hogy velük együtt népszerűsítsék ezt az életmódot.
"Vannak persze komoly kihívások a mi munkánkban is. Sokszor nehéz elmagyarázni valakinek, miért jobb, ha a piacon a szomszédos faluban élő néni paradicsomát vásárolja meg, nem pedig egy több ezer kilométeren keresztül utaztatott, itthon különlegesnek számító zöldséget”
– mondja Judit. Arról is mesél, hogy eleinte – amikor időt és energiát nem sajnálva magyarázták az éttermek tulajainak, milyen apróságokkal tehetik vállalkozásuk hétköznapjait környezetbarátabbá – döbbenten hallották azt a gyakori választ, hogy: „Nem, nekem nem éri meg”. Ma már jobb a helyzet, folyamatosan bővül a programjukhoz csatlakozó éttermek sora (legutóbb a budapesti gasztroforradalom ismert „arcai” – a KIOSK és a Babel Budapest – csatlakoztak hozzájuk), sokan kérnek tanácsot, és a számos lelkes önkéntesnek köszönhetően a honlapra kerülő edukációs tartalom gyártása sem az alapcsapat dolga.
Jelenleg a 3 „főállású” gasztrohősből csak egyiküket tudja eltartani az alapítvány, a többiek továbbra is a szabadidejüket fordítják a munkára. Varga Judit a sajtóért, a termelőkkel való kapcsolattartásért felelős, Boóc Judit az éttermekkel kapcsolatos munkát koordinálja, míg Horvátth Sarolta – aki jelenleg gyesen van – a jogi és pénzügyi feladatokat viszi, és a pályázatokat követi.
”Komoly döntés volt kilépni a munkahelyemről, és minden időmet erre fordítani, de hiszünk ebben a munkában” – mondja Varga Judit, hozzátéve, hogy terveik szerint idén megduplázzák a vendéglátóhelyek számát, és öt éven belül már három alkalmazottal szeretnék működtetni az alapítványt. Hatalmas és fontos tudás halmozódott fel náluk, és nem zárkóznak el a non-profit szférában ma már egyre gyakoribb, szolgáltatásra épülő pénzszerzéstől sem.
A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült. Hasonló írásokkal a magazin friss számában is találkozhat, amelyben értékteremtő vállalkozások történeteit ismerheti meg. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg.
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
