Az utóbbi évek kávémanufaktúra-forradalma lecsengőben van: a mainstream fogyasztó lassan, de biztosan halad George Clooney nyomában a kapszulás kávék felé. Ennek ellenére jó néhány kézműves pörkölő talált megfelelő üzleti modellt ahhoz, hogy kiemelkedő minőségű kávéival helytálljon a piacon.
„Aki jó kávét akar, az jöjjön ide kóstolni, és ha ízlik, vegyen belőle otthonra vagy az éttermébe, de én nem házalok a kávémmal” – ismerteti üzleti filozófiáját Párcser Hajnalka, a tokaji kávéházi modell megalkotója. Évekkel ezelőtt, Kaliforniában szeretett bele a gourmet- és baristavilágba. Amikor pedig egy uniós pályázat „turisztikai tartalomfejlesztés” rubrikájába befért a sógornőjével közös ötlete, a pár hajlandó volt a családi vagyon jelentős részét is feltenni arra, hogy Tokajban meghonosítsa a mikropörkölést és a modern kávéház kultuszát. A borász családban eleinte idegenkedve fogadott termékházasítás olyan jól sikerült, hogy mára a pincéjükből származó aranysárga boros palackok inkább csak hátteret adnak a kávéházi hangulatnak.
A főtér szélén felújított műemléképületben nyitott kávézó – amelyet kívülről a nagy üvegfelületeiről, bent pedig a pult végében duruzsoló kávépörkölőről lehet felismerni – olyan, mintha mindig is a városkép része lett volna. Pedig az idei csak a harmadik szezonjuk. A vállalkozó kedvű hölgyek induláskor szentül hittek „a kompromisszummentes, minőségorientált szolgáltatás” erejében, de – mint Hajni utólag elárulja – inkább csak remélték, hogy az idő és a városon átfújó új turisztikai szelek tényleg nekik dolgoznak majd. Nem számítottak kirobbanó sikerre, eleve három évet adtak a vállalkozás „termőre fordulására”, a kínálatot, a minőséget és az árakat pedig elsősorban a külföldi turisták igényeihez igazították. Ennek ellenére sok helyi, visszatérő vevőjük van már, akik rendszeresen kérnek szaktanácsot a megvásárolt kávéhoz.
Meglepő módon az üzletnek az utóbbi bő egy évben komoly nagykereskedelmi lába is nőtt. Ennek köszönhetően az egy évvel ezelőtti heti átlagos kávépörkölés 50–60 kilóról 150 kiló fölé kúszott. A cég híre Nyíregyházától Miskolcig másfél tucat étterem, kávézó és büfé érdeklődését és rendszeres megrendelését eredményezte, köztük vannak olyanok is, amelyek saját, kizárólag nekik készült keveréket kérnek. Ha a mostani idény is hozza a tervben szereplő számokat, Hajniék a kis űrtartalmú pörkölő berendezést nagyobbra cserélik.
Kíváncsiak voltak, meddig tudnak eljutni
Egy másik manufaktúrának, Beanlightnak már két kávéháza is van, ettől függetlenül még náluk is folyamatos márkaépítés zajlik – árulja el Repka Péter ügyvezető. A kávézóknak nemzetközi hírük van: két éve Charles Hebbert, a CNN riportere a bámulatra méltó budapesti kávézók között a Madal Cafét is megemlítette – amiből ma már kettő működik a városban.
A vállalkozást két éve indította el egy akkor még kevés barista múlttal rendelkező baráti társaság. „Ha az üzleti oldalát nem nézzük, akkor fogalmazhatunk úgy: csupán arra voltunk kíváncsiak, meddig lehet eljutni a hazai kávépiacon egy nem olaszos, inkább világosra pörkölt, kiváló minőségű kávéval” – magyarázza az ügyvezető. Az elképzelésért feladta menedzseri állását, és tanulónak állt a világ jó néhány barista iskolájába. Az amerikai, angliai, dániai és németországi tanulást követően, egy évvel az alapítás után merészkedett ki a Beanlight a piacra. A márkát a fővároson kívül szinte kizárólag az internet tette ismertebbé. Eleve úgy készültek, hogy három év alapozás után kell majd az eredményeknek látszaniuk, így Péter elégedett. Jól számoltak, amikor a beruházási igénybe – a szükséges infrastruktúra és technológia mintegy 10 millió forintja mellé – beletettek közel ugyanennyit három ember kellő felkészítésére is. Ezek után már csak azt a misztikát kellett megfejteniük, hogyan lehet a nyers, zöld kávék közül jól választani.
A Beanlight – a legtöbb európai kávépörkölő céghez hasonlóan – a jellemzően nagy tengeri kikötőjű városokban (mint Hamburg, Rotterdam, Antwerpen vagy Barcelona) működő kávé-nagykereskedőktől veszi az alapanyagát. Péterék csak kiváló minőséget vásárolnak, és hogy mit érdemes, azt gyakran a nemzetközi vásárokon magától a termelőtől tudják meg. A manufaktúra raktárában közel kétezer kiló kávé vár a sorára. Ez lett a standard puffermennyiség, de a nyersanyagot folyamatosan venni kell, mert a heti két napra befűtött Probat rendszer már az egykori 200 kilós havi átlag többszörösét teljesíti.
A cégnél a mennyiség és a minőség egyensúlyát tartják a legfontosabbnak; Péter fogadkozik, hogy ha az utóbbi megkívánja, készek a növekedést is visszafogni. Az értékesítés nagyobb hányada a két kávéházban történik, de sokan már az otthoni kávéjukat is itt vásárolják. Ez is az elképzelés része volt, vagyis hogy a kávézó mintaboltként is működjön. „Annál jobb promóciót nem ismerek, mint amikor a vendég közelről láthatja, mit lehet kihozni egy-egy adag, akár a polcról is levehető és megvehető kávéból” – magyarázza Repka Péter.
Szabó M. István cikke a HVG Extra Business magazin 2016/1-es számában jelent meg, a fenti írás egy rövidített kivonat. Amennyiben szeretné teljes egészében elolvasni az írást, keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál. 2016-os első lapszámunkban azt gyűjtöttük össze, mi minden befolyásolhatja biztonságérzetünket - a mindentudó okostelefon, a kényelmes online fizetés, az összekapcsolt eszközök, az online tárolt adatbázisok, a telefonba ütött kódok és a teraszról bámult drón újabb és újabb ablakot nyitnak privát életünkre.
