Sokan az álláslehetőségek reményében költöznek a városba, mások éppen ilyen okból vándorolnak el: hogy munkájuk gyümölcseként élelmiszerrel lássák el a lakókat. Számos apró, egyszerű és fenntartható módja létezik annak, hogy egészséges élelmiszer jusson a városba - mi a Paradicsom és Társai példáját mutatjuk most be.
„Az egész egy négynapos hétvégén kezdődött” – kezdi Bucsai András. Ő és párja, Kovács Kata akkor mindketten multinál dolgoztak: bejelentett, fix munka, épülő karrier. Ők azonban szerettek volna valami kézzel foghatót csinálni, aminek azonnal van eredménye. Valamit, ami nekik és másoknak is örömöt okoz. A reményt és a szükséges lökést a Bükki Sajtmanufaktúránál tett látogatás jelentette.
„Azt mondták, ők nem akarnak sokkal nagyobbra nőni. Van munkájuk, jól megélnek, és ez pont elég.” András és Kata így, hirtelen ötlet eredményeként a szokatlan formájú és színű paradicsomok termesztése mellett döntött. Akkor május volt – két hetük volt tehát, hogy palántákat és földet szerezzenek, és elinduljanak a munkával. „A szaktudás útközben ragadt ránk” – teszi hozzá Kata.
Az első évben két kölcsönkapott földön 550 tő paradicsomot ültettek, és mivel elhivatottak voltak az ökológiai termesztési módszerek iránt, ezek mellé védőnövények is kerültek: bazsalikom, szárzeller, gumós zeller, sarkantyúka virág. A szezon végére azonban nemhogy nyereséget nem termeltek, de még a költségeiket sem tudták fedezni. „Bárki, akivel beszéltünk, azt mondta: ne féljünk, csak az első 5-10 év nehéz – mondta András –, de a visszajelzések kárpótoltak minket: akik kóstolták, imádták a paradicsomainkat."
A következő évben Kata felmondott a vállalatnál, és most 1300 tő paradicsom, 200 tő paprika és társai mellett tölti az idejét. A szülők mindkét ágon segítenek, bár nehéz megérteniük, hogy a gyermekeik miért mondanak le a fix állásról a kockázatos mezőgazdasági termelés kedvéért. Ezt néha Kata és András is megkérdezi egymástól: saját bevallásuk szerint jó, hogy nem gondoltak bele a kockázatokba, mert különben nem vágtak volna bele.
A pár számára a legnagyobb nehézség a kiszámíthatatlan időjárás. „Rájöttünk, hogy erre jobb nem ráfeszülni, hiszen nem tudsz mit tenni. Ezt ráadásul sokkal könnyebb elengedni, mint azt, hogy a multinál valaki hoz egy döntést, amivel nem értesz egyet. Igazából sokkal nyugodtabbak vagyunk, mióta az időjárásra vagyunk ráutalva."
Katának és Andrásnak számos terve van a jövőre nézve. Céljuk, hogy tíz éven belül már csak zöldségtermesztéssel foglalkozhassanak. Terményeiket elsősorban olyan vendéglátóhelyeknek szeretnék értékesíteni, amelyekkel hosszú távon együtt tudnak gondolkodni, és az igényeiknek megfelelő mennyiséget és fajtát termeszteni. „Biomódon, napfénnyel, földben szeretnénk zöldséget termeszteni, amelynek olyan íze van, mint anno a nagymama kertjében. Ebben látjuk a jövőt.”
Varga Judit cikke a HVG Extra Business magazin 2015/3-as számában jelent meg, a tartalom előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt. A fenti írás egy rövidített kivonat, amennyiben szeretné teljes egészében elolvasni a cikket, ezen a linken megrendelheti a lapszámot.
