Az első idei fizetés után kiderült, a 700 ezer közszférában dolgozó közül minden harmadiknak, összesen 264 ezer embernek jár a bérkiegészítés. Ennyien jártak volna rosszabbul az új adórendszerrel. A rendelet szerint azonban csak azok kapják a plusz pénzt, akiknek a családjában csökkent az összjövedelem. A helyettes államtitkár szerint azért, mert nem az egyes munkavállaló bére számít - hangzott el az RTL Híradóban. Banai Péter Benő azt mondta: a kormány és az országgyűlés szándéka egyértelmű volt, mindenkinek, aki a közszférában dolgozik, a nettó keresete ne csökkenjen. A nettó keresetnél figyelembe kell venni a családi adókedvezmény összegét, amely értelemszerűen a két szülőnek, a házas- vagy élettársnak jár.

Aki 70 ezer forintot vitt volna haza, annak ehhez 4 ezer forintot tett hozzá az állam. A legtöbb kompenzációt az kapja, aki nettó 209 500 forintot keres, neki több mint 12 ezer forinttal egészítik ki a fizetését. De még az is kap 100 forintot, aki majdnem 300 ezer forintot keres. Ugyanis csak így tartható az a kormányzati ígéret, hogy senki ne járjon rosszabbul, mint tavaly.

A szakszervezet szerint van, aki saját hibájából nem kapta meg a bérkiegészítést. Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, vannak olyanok, akik nem kapták meg a kompenzációt. Ez elsősorban abból adódik, hogy a szükséges nyilatkozatot nem adták le január 15-ig. Aki a nyilatkozatot késve adja le, a rendelet szerint visszamenőleg már nem kaphatja meg a bérkiegészítést. A helyettes államtitkár szerint azonban vizsgálják annak lehetőségét, hogy utólag ezek a dolgozók is hozzájussanak a kompenzációhoz.