Út a munkához: kik nem foglalkoztathatók?
A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek. A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére.
A beilleszkedési problémákon túl sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód, vagy éppen a feketemunka jobban jövedelmező perspektívát nyújt. Felvetődik, hogy ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja.
Az önkormányzatok munkatársai felmérték, kik azok a munkaképes segélyezettek, akik az új szociális törvény szerint rendszeres szociális segély helyett a továbbiakban rendelkezésre állási támogatásra jogosultak és a közfoglalkoztatási programokban való részvételre kötelezhetők. Ebbe a körbe tartoznak:
A pályakezdők, akik számára a munkaügyi központok nem tudtak a végzettségüknek megfelelő munkalehetőséget biztosítani.
A huzamos ideje szociális segélyen lévő inaktívak, akik megőrizték munkaképességüket, hajlandók azonnal munkába állni. Sokan közülük a szürke- vagy a feketegazdaságban jutnak kiegészítő jövedelemhez, és elég ügyesek ahhoz, hogy ez a hatóságok előtt titokban maradjon.
Az önkéntesek, akik a település érdekében minden külön díjazás nélkül eddig is vállaltak munkát (például polgárőrök, parkgondozók).
A "roncstársadalom" tagjai. Utóbbiak olyan tíz, húsz, harminc vagy még több szolgálati idővel rendelkező személyek, akik nem tudják érvényesíteni jogaikat, érdekeiket, így képtelenek korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nyugdíjba menni. Sokan közülük valóban szeretnének dolgozni, bár ezt pszichikai, mentális vagy fizikai állapotuk nem teszi lehetővé, ugyanakkor nem minősülnek rokkantnak sem.
...és akik nem
A törvény szigorú feltételei szerint csak azok maradhatnak szociális segélyezett státuszban, akik egészségkárosodottak, 55 év felettiek, vagy akiknek gyermeke vagy a gondozására bízott hozzátartozója számára nem biztosított a napközbeni ellátás.
A "nem foglalkoztathatók" második csoportját azok alkotják, akik nem is akarnak dolgozni. A továbbiakban ők nem lennének jogosultak szociális ellátásra, ám életvitelük, agresszivitásuk miatt az önkormányzatok, különösen vidéken, ahol csak tehetik, kerülik a konfliktushelyzetek kialakulását és továbbra is folyósítják a korábban alanyi jogon járó juttatást. Így a program potenciális "kedvezményezettjei", a társadalmi együttélésre alkalmatlan, deviáns életvitelű népcsoport tagjai maradnak továbbra is segélyezett státuszban.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatását itt olvashatja.