Költségcsökkentő tippek válság idejére
Nincs még vége a leépítéseknek, a DGS Global Research kutatása szerint ugyanis a vállalatok 30 százaléka további elbocsátásokat tervez. Pedig - mint az a Válságkezelési Konferencián kiderült - más módon is csökkenthetnék költségeiket a cégek: atipikus foglalkoztatással, a kompenzációs csomag reformjával vagy újonnan keletkezett piaci rések kihasználásával.
A válság kirobbanása óta a vállalatok 22 százaléka hajtott végre létszámleépítést, de további 30 százalék tervez még elbocsátásokat - derült ki a DGS Global Research kutatásából, amelyet a február 4-i Válságkezelési Konferencián ismertetett Dara Péter ügyvezető igazgató, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vállalati kapcsolatok igazgatója.
A 349 szervezetet átvilágító felmérés szerint a munkáltatók jelentős része nem készült fel a globális recesszió leküzdésére: a vezetők és a HR szakemberek többségének nincs tapasztalata a válságkezelés terén, és nem rendelkeznek a kilábalásra vonatkozó stratégiával sem. A cégeknek csupán 23 százaléka rendelkezik vészforgatókönyvvel, a maradék inkább az államtól várja a helyzet megoldását, adócsökkentés vagy egyéb mentőöv formájában. Holott maguk is tehetnének a könnyebb túlélésért, például atipikus foglalkoztatási formákkal; részmunkaidős foglalkoztatást azonban csak 29 százalékuk, távmunkát 15 százalékuk, munkaerő-kölcsönzést pedig csak 25 százalékuk tervez. Az interim menedzser alkalmazásában szintén csak kevesen bíznak, csupán 33 százalékuk véli úgy, hogy segítséget jelenthet a jelenlegi válság leküzdésére, hatásainak mérséklésére - mutatott rá a szakember.
Ahogy a kríziskommunikációra sem helyeznek kellő hangsúlyt a vezetők, ami vélhetőleg a válság okozta sokknak köszönhető, hiszen eddig jól prosperáló szervezeteket irányítottak. Pedig nem mindegy, hogy mind a külvilág, mind pedig a saját munkatársak felé mit jelez ilyenkor a menedzsment, mivel jelentős mértékben csökken a teljesítménye és a hatékonysága a munkavállalóknak akkor, ha bizonytalanságot észlelnek, illetve nem látják saját jövőjüket biztosítottnak. Ezért is lehet fontos egy tudatos kríziskommunikációs terv elkészítése, valamint az ennek alapján történő felkészülés, ám ez a kutatásban résztvevő szervezetek mindössze 18 százalékára jellemző.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A folytatásért kattintson ide.