2005-ben e foglalkozási körben átlagosan havi 400 ezer forintot, átszámítva átlagosan évi 19 200 eurót kerestek (az összes foglalkozási ág átlaga 150 ezer forint, évi 7200 euró). Ezzel a matematikusok a kereseti felső mezőnybe tartoznak a szakirányítói foglalkozás-főcsoporton belül, amely az Európai Unió statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben évi mintegy 11 ezer euró egy főre jutó átlagkeresettel szerepel.

© sxc.hu

A matematikus foglalkozásúak havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re egyenletesen nőtt, a bér mintegy 170 százalékkal, a kereset két és félszeresére, vagyis átlagosan csökkent az alapbéren felüli keresetrészek hányada - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) összesítéséből.

A megyénkénti kereseti eltérésekről 2005-ben nem állt rendelkezésre releváns adat. A matematikusok körében a fővárosiak vitték haza a legtöbbet, a havi keresetük átlagosan több mint 20 ezer forinttal múlta felül az országos átlagot, a 400 ezer forintot. Több mint 100 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt Csongrád és Veszprém megyéban, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig 160 ezer forint körül alakult az átlagkereset.

Munkakörök

Alkalmazott matematikus ● biztosítási matematikus ● elméleti matematikus ● közgazdasági programozó matematikus ● programozó matematikus ● programtervező matematikus

A nők e munkakörben is kevesebbet keresnek a férfiaknál, átlagosan 100 ezer forinttal. A nem minden korosztályra releváns adatok szerint 2005-ben a nők átlagos lemaradása abból adódott, hogy míg a 25–34 évesek körülbelül 50 ezer forinttal többet kerestek, addig a többi korcsoportban kevesebbet, mint férfi munkatársaik.

Munkaerőpiac
A matematikusok 2005-ben nagyjából kilenctized részben alkalmazottak voltak, ezen belül a 35–49 évesek 75 százaléka. A foglalkoztatottak nagyjából tizede volt nő, ezen belül az 50 év felettiek fele, míg 50 év alatt számuk elenyésző volt.

A matematikusok létszámukhoz mérten kisebb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga. Az álláskeresők 50 százaléka pályakezdő, arányuk 2000 és 2005 között némileg nőtt. A foglalkozási körbe tartozó, 25–45 éves regisztrált álláskeresőknek 2006 tavaszán nagyjából a fele volt nő.

Matematikusokat a munkáltatók nem a munkaügyi hivatalokon keresztül keresnek, 2006 tavaszán például e körben nem volt bejelentett álláshelykínálat.

2005-ben – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – a műszakiak és természettudományiak foglalkozás- alcsoportban a foglalkoztatottak mintegy 30 százaléka nem a lakóhelyén dolgozott.

2000-ről 2005-re a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma 106 százalékkal nőtt, a bejelentett állásoké 27 százalékkal csökkent.

Foglalkozásjellemzők

Jellemző feldatakorök:  A matematikus fogalmakat határoz meg, elméleteket dolgoz ki, illetve és fejleszt tovább, hipotéziseket, modelleket állít fel és bizonyít, és azután ezeket alkalmazza a természet- és társadalomtudományok területén, valamint a gazdaságban. Főbb tevékenységek: az algebra, a geometria, a számelmélet, a logika problémáinak és tételeinek tanulmányozása, a hipotézisek és az alternatív matematikai elméletek ellenőrzése ● közgazdasági problémákra matematikai modell alkotása ● a matematikai modell, illetve a program számítógépes megvalósítása ● matematikai elvek, modellek és módszerek alkalmazása az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, valamint a természet- és társadalomtudományok területén ● nyugdíj-, élet-, társadalom- és más biztosítási rendszerek tervezése és bevezetése ● számítógépes programok kidolgozása ● tudományos közlemények készítése ● vezetési és munkaszervezési kérdések logikai elemzése, az e területeken jelentkező problémák matematikai modellezése Minimális képzettség: egyetem, főiskola (alkalmazott matematikus, közgazdász programozó, programozó, programtervezőmatematikus).