A szakmai javaslat lényege, hogy megszűnne az alkalmi munkavállalói könyv, az alkalmi jogviszonyt a foglalkoztató az APEH adatbázisába történő bejelentéssel legalizálná. Ez igazolná az alkalmi munkavállalással a nyugdíjellátáshoz és az álláskeresők járadékához az alkalmi munkával elérhető jogszerző időt is. Így nem volna lehetőség arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyv segítségével alkalmi jogviszonnyá alakítsák át a munkáltatók az egyébként szokásos munkarendben, akár éveken át foglalkoztatott dolgozóik normál munkaviszonyát.

Az alkalmi munkavállalói könyveket az esetek egy részében jogszabályellenesen úgy használják, hogy egy munkaügyi ellenőrzéskor gyorsan beírva az adatokat, beragasztva a bélyeget, mintegy legalizálják a munkaszerződést, az APEH-hez történő bejelentés nélküli foglalkoztatást. Gyakori eset, hogy a munkáltatók ilyenkor azt állítják, csak egy vagy két napja dolgoznak náluk ezek az alkalmi munkavállalók.

Ez a lehetőség - a tervek szerint - megszűnne azzal, hogy akár egy napos foglalkoztatás esetén is jelenteni kellene a foglalkoztatást az APEH adatbázisába, amelyből a munkaügyi felügyelők elektronikus úton informálódhatnak, ellenőrizhetik a bejelentést. A foglalkoztatás kezdetekor kötelező bejelentést nem lehet manipulálni, azt vagy megteszi a foglalkoztató, vagy nem.

Az alkalmi jogviszony létrejöttét a tervek szerint formanyomtatvánnyal segítenék, így azt a magánszemély foglalkoztatók is könnyen kitölthetnék, ha alkalmi munkavállalót vennének fel háztartási munkához. Az APEH-adatbázisba történő bejelentést a tervek szerint mobiltelefonon is lehetővé tennék. 

A tervezett változásokhoz tartozik, hogy a munkavállalókat nem korlátoznák az éves alkalmi munkavállalási mennyiségben. A jelenlegi szabályok szerint egy évben több munkáltatónál is csak legfeljebb 120 napot dolgozhatnak az alkalmi munkavállalók. Amennyiben magánszemély vagy kiemelten közhasznú szervezet a foglalkoztató, akkor jelenleg három vagy több foglalkoztató esetén is csak évente 200 napot.

A munkáltatóknál viszont fennmaradna a jelenlegi korlátozás. Ezek szerint egy munkáltató havonta legfeljebb 15 napra alkalmazhatja ugyanazt az alkalmi munkavállalót, egy évben pedig 90 napig. Az alkalmi munkavállaló folyamatosan csak 5 napig dolgozhat ugyanannál a munkáltatónál.

Változik majd az alkalmi foglalkoztatásnál teljesítendő közteher mértéke. Lesznek olyan munkáltatói kategóriák, ahol az általános járulék és adómértékekkel azonos közterhet kell fizetni. A munkáltató egy bejelentéssel, egy helyre történő, egyösszegű befizetéssel, sokkal kevesebb adminisztrációval foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót. Azokban a foglalkoztatói körökben viszont, ahol célszerű ezzel az eszközzel is ösztönözni a nagyobb arányú foglalkoztatást, a jelenlegihez hasonló, csökkentett mértékű közterheket kell teljesíteni. A közterhet nem bélyeggel, hanem az egyéb foglalkoztatói kötelezettségekhez hasonló módon kell majd befizetni.

Jelenleg az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás jóval kisebb járulékfizetést jelent. A járulékot a munkadíjhoz rendelt négy kategória szerint kell kiszámítani: az első kategória az 1800-2399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szint, a 3600-4600 forintos munkadíjhoz 1100 forintos közteherjegyet.

Az alkalmi munkavállalói könyvekről még nem készült el a múlt évre vonatkozó statisztika. A 2006-ra vonatkozó adatok szerint ebben az évben 419 ezer alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki az érdekeltek, de csak 229 ezer könyvvel jelentkeztek az év végi összesítéskor a munkaügyi kirendeltségeken, igazolva a szolgálati időhöz és a munkanélküli ellátáshoz a közteherjegyek beragasztását.