Munkavállalás ötven felett az unióban: akik élen járnak
A szociális védelmi reformok és az aktív integrációt megvalósító politikák az elmúlt évben láthatóan hozzájárultak Európában a nagyobb gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, de még többet kell tenni annak érdekében, hogy ezek a pozitív hatások a társadalom perifériáján élőket is elérjék - áll abban az európai bizottsági jelentésben, amelyet a munkaügyi és szociális miniszterek pénteken vitatnak meg Brüsszelben.
A jelentés a gyermekszegénység elleni küzdelem, a tartósabb munkavállalás, a magánnyugdíjak, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése és a tartós ápolás kérdéseire, az e területeken elért előrelépésre helyezi a hangsúlyt.
"A szociális védelmi rendszerek reformja és a társadalmi integrációt elősegítő politikák kifizetődők: azzal, hogy több embert vonnak be a munkaerőpiacra, és fenntarthatóbbá teszik az állami finanszírozási rendszereket, elősegítik a társadalmi kohéziót és a gazdasági növekedést” – fogalmazott Vladimír Spidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa. Az egészséges gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés önmagában azonban nem javítja a társadalom perifériáján élők helyzetét, ezért a leginkább kiszolgáltatottak teljes integrációjához közös politikákra van szükség - tette hozzá.
Az unióban az 55–64 évesek foglalkoztatási aránya a 2001-es 38 százalékról 2006-ra 44 százalékra nőtt. A 2010-re az úgynevezett lisszaboni stratégiában kitűzött 50 százalékos célt eddig kilenc ország - Dánia, Észtország, Írország, Ciprus, Lettország, Portugália, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia - érte el, néhány országban ugyanakkor ez a mutató még mindig csak 30 százalék.
Az uniós polgárok 16 százalékát továbbra is veszélyezteti a szegénység, és 8 százalékukat annak ellenére fenyegeti az elszegényedés, hogy van munkájuk. A szegénység által veszélyeztetett 78 millió európai közül 19 millió gyermek.