A 880 milliós foglalkoztatási alapban csökkentették a részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint a mobilitás és a vállalkozóvá válás támogatására szolgáló összegeket. A munkaerő-piaci képzésekre fordítható forrásokat a tavalyi 127 millió forintról 170 millióra emelték. A tanfolyamok után három hónappal a résztvevők 49 százaléka dolgozott abban a szakirányban, amelyre átképezték, ez néhány százalékkal jobb az országos átlagnál - tette hozzá Pőcze Péterné.

Márciusban megélénkült Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaca, az elmúlt hónapban 1328 embert közvetítettek ki a központ által ismert 2850 betöltetlen állásra, és közel 800 személynek sikerült munkába állnia.

Komárom-Esztergom megye munkanélküliségi helyzete országos viszonylatban jó, a relatív mutatók alapján a megyék rangsorában a negyedik helyen áll.

A hónap végén 9738 volt a nyilvántartott álláskeresők száma, a KSH által számított munkanélküliségi ráta 6,7 százalékos. Az arány ennél rosszabb Kisbér körzetében, ahol a csekély helyi és térségbeli munkaerőigény miatt a munkaügyi kirendeltség Mór, Komárom, Győr, Oroszlány és a megyeszékhely üzemeibe közvetít dolgozókat.

A kistérségek egyenlőtlen fejlődése miatt Komárom, Tatabánya és Esztergom körzetében jelentős munkaerőhiány tapasztalható. E problémát a munkáltatók szlovákiai dolgozók alkalmazásával oldják meg, számuk meghaladja a 10 ezer főt - közölte a tanács titkára.