Elégedettek fizetésükkel a pályakezdő mérnökök
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diploma az átlagnál nagyobb jövedelmet jelent a végzettek számára már karrierjük legelején. A 2005 februári kereset az egyetemen diplomát szerzőknél 252544 forint volt átlagosan - derül ki az intézmény felméréséből.
A 2003-ban végzettek körében készült vizsgálat szerint az építőmérnöki diplomát szerzők idén februárban átlagosan 199077 forintot, az építészek 172875 forintot kerestek. Jóval több, 313072 forint volt az átlagkereset a villamosmérnöki karon diplomát szerzőknél. Általánosságban mintegy 10 ezer forintos reálbér-javulás figyelhető meg a 2002-ben tanulmányaikat befejezőkhöz képest.
Érdekesség ugyanakkor, hogy az építészmérnöki karon végzettek helyzete rosszabbodott, keresetük az előző évhez képest 8800 forinttal csökkent. A munkanélküliek aránya két százalék volt, s munkaviszonyban a végzettek 78 százalékát foglalkoztatták.
A végzősök 33,26 százaléka ismerősök segítségével helyezkedett el, az első álláshely megtalálásának átlagos ideje alig több mint két hónap, s a korábbi 45,55 százalékról 61,6 százalékra nőtt azok aránya, akik egy-két héten belül el tudtak helyezkedni. Ugyanakkor továbbra is tíz százalék azok aránya, akik hat hónapon belül sem találtak munkát.
Öt százalékkal csökkent a végzetteket foglalkoztató kis cégek aránya, ugyanakkor az építészmérnökök mikro-vállalkozásoknál történő elhelyezkedése nőtt. Az ötszáz fő feletti nagyvállalatoknál leggyakrabban a vegyészmérnökök és a műszaki menedzserek helyezkedtek el.
A végzettek 70 százaléka érezte szakmáját erkölcsileg megbecsültnek, az anyagi elismertséget jónak vagy nagyon jónak ítélők összaránya közel 44 százalék.
A képzések erősségét elsősorban a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadásában látják a végzettek, nagy arányt képvisel továbbá az erős elméleti alapok nyújtása. Fő gyengeségként - ahogy az elmúlt hat évben - úgy most is, a szakmai gyakorlatok hiányát, vagy nem kielégítő arányát jelölték meg. A legpozitívabb értékelés e kategóriában az építészmérnöki karról érkezett, míg a leginkább elégedetlenek a gazdaság- és társadalomtudományi karon végzettek bizonyultak. Hiányosságként jelent meg még a „sok a gyakorlatban nem hasznosítható ismeret” kategória is, ugyanakkor míg az építészmérnökök alig találkoztak ilyen ismeretekkel, addig az építő- és közlekedésmérnökök különösen elégedetlenek voltak e téren.