A csatlakozási tárgyalások során az akkori EU-tagállamok elérték, hogy ha akarják, a belépéstől számított két évig lezárhatják munkaerőpiacukat az új tagállamok munkavállalói előtt. Ezzel a lehetőséggel Nagy-Britannia, Svédország és Írország kivételével az összes régi EU-tag élt, s most, a belépés második évfordulójának, május elsejének a közeledtével dönteniük kell, hogy meghosszabbítják-e a tiltó rendelkezést újabb három évre. Bár az Európai Bizottság február elején nyilvánosságra hozott jelentése megállapította, hogy az új, kelet-közép-európai munkaerő beözönlésével kapcsolatos félelmek eltúlzottak voltak, s abban a három országban, ahol szabaddá tették az új tagok polgárainak munkavállalását, ez kedvező hatással járt, a régi EU-tagállamok többsége a jelek szerint a tilalom meghosszabbítására készül. Erre egyébként a csatlakozási szerződések értelmében joguk van.

A kormánykabinet pénteki nyilatkozata alapján ezen országok között lesz Belgium is. A lépést a dokumentum azzal indokolta, hogy előbb be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyek a belga munkavállalókat nehéz helyzetbe hozzák, meg kell szüntetni a különböző illegális módszereket (például egyes vállalkozók belga munkásokat bocsájtanak el, hogy – jóval olcsóbban dolgozó – lengyelekkel helyettesítsék őket), s ki kell dolgoznia egy új rendszert a külföldről érkező munkavállalók regisztrálására.

Emellett a belga vezetés olyan intézkedéseket akar életbe léptetni, amelyek a munkaadókon a jelenleginél is jobban számon kérnék a külföldi munkavállalók alkalmazási és fizetési feltételeit, illetve megkönnyítenék, hogy a munkavállalók és szervezeteik bíróság előtt kereshessenek jogorvoslatot, ha valamilyen visszaélést tapasztalnak.

Mindenesetre az állásfoglalás annyiban kedvező az új tagállamok számára, hogy nem említ időpontot, azaz azt, hogy Belgium a lehetőségekkel élve három évre zárja le munkaerőpiacát. A dokumentum a korlátozások feloldását a feltételek teljesüléséhez köti, ami viszont akár korábbi dátumot is elképzelhetővé tesz.