Ennek a keretében közel egymillió, EU-szerte betöltendő állást tettek közzé egy új uniós álláskereső honlapon, amit az úgynevezett munkavállalói mobilitás európai évének kezdete alkalmából hoztak létre.

Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter hétfőn a munkanélküliség növekedésével indokolta azt, hogy Ausztria miért nem nyitja meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott államok előtt. 

Amikor 2004 májusában az EU-hoz 10 új állam csatlakozott, 12 régi tagország, köztük Ausztria két évre korlátozta a szabad munkaerőbeáramlást az új országokból arra hivatkozva, hogy az
olcsóbb munkaerő károsan befolyásolhatja saját munkapiacukat. Ez a két év idén május elsején jár le, és még ezt megelőzően az érintett országoknak dönteniük kell: meghosszabbítják-e döntésüket újabb három esztendőre, vagy feloldják a tilalmakat. Németország és
Ausztria - amelyek az új tagok szomszédjaiként leginkább tartanak az esetleges "munkavállalói áradattól", és ahol amúgy is nagy a munkanélküliség - már több alkalommal jelezték, hogy meghosszabbítják majd a tilalmakat.

A régi uniós tagok közül csak három állam, Nagy-Britannia, Írország és Svédország engedélyezte korlátozás nélkül már 2004. májustól az új tagországok állampolgárainak a munkavállalást. A korlátozásokat a 2004. májustól számított hét év után már nem lehet meghosszabbítani.