2005. november. 29. 13:19 MTI Utolsó frissítés: 2005. november. 29. 13:28 Karrier

Több régi EU-ország megnyitja munkaerőpiacát az új tagok előtt

Több régi EU-tagállam készül megnyitni munkaerőpiacát az új kelet-európai tagországok előtt, de a két legnagyobb uniós gazdaság, Németország és Franciaország egyelőre nem tervezi a korlátozások feloldását, írta a Financial Times.

Útépítő munkás. Nyugatra mehet
a menet
© sxc.hu
A londoni üzleti napilap szerint Finnország az első a régi tagok közül, amely bejelenti az uniós bizottságnak, hogy májusban felemelheti a sorompót az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A finn példát több más ország is követheti, köztük Spanyolország.

Tarja Filatov finn munkaügyi miniszter a Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy kormánya a döntés előtt még tárgyal a szakszervezetekkel és a munkavállalói csoportokkal. „Remélem, azt javasolhatjuk majd (a finn parlamentnek), hogy nincs szükség az átmeneti korlátozások fenntartására" – mondta Filatov. Finnország – a hazai munkanélküliség csökkenése mellett – a három, munkaerőpiacát kezdettől megnyitó régi tagállam sikeres tapasztalatai láttán fontolgatja a korlátozás feloldását, valamint azért is, hogy könnyebben ellenőrizhetők legyenek a bevándorlóknak nyújtott fizetések és feltételek – áll a Financial Timesban.

Nagy-Britanniában, a legnagyobb EU-gazdaságban, amely a bővítés pillanatától megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai tagországok előtt, a novemberi kormányadatok szerint az EU-ba újonnan belépett keleti országokból 290 ezren jelentkeztek munkára. E munkavállalók, zömmel lengyelek, olyan – főleg idegenforgalmi és építőipari – állásokat töltenek be, amelyekre nehéz munkaerőt találni, írta a brit lap. Írország 85 ezer, Svédország 22 ezer új munkavállalót vett fel a kelet-európai tagországokból brüsszeli adatok szerint.

A Financial Times szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy Franciaország és Németország, amelyekben lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint Nagy-Britanniában, jövőre változtatna álláspontján.

A cikk szerint a kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit, és a „démonnak beállított lengyel vízvezeték-szerelő” az állásokat és béreket fenyegető nyitott munkaerőpiac veszélyeinek jelképévé vált.