Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, aki részt vett az EU szakminisztereinek az ausztriai Villachban rendezett informális jellegű találkozóján, pénteken kijelentette, valamifajta oldódás várható a május 1-jei határpontnál. Lesz megint egy-két ország, nem mind a 12, sőt, valószínűleg csak egy, kettő vagy három, amely valószínűleg teljesen megnyitja a munkaerőpiacát.

„Bízom benne, hogy lesz néhány ország, amely elindul ebbe az irányba, és ha még nem teljesen oldja is fel a korlátokat, néhány szakma, néhány ágazat tekintetében megszünteti a korlátozó intézkedéseket, vagy rugalmas szabályokat léptet életbe” – nyilatkozta a miniszter.
 
Csizmár több kollegájával is beszélt arról, hogy megpróbálnak új irányt adni az európai szabályozásoknak, hogy ne a korlátok léte vagy nemléte legyen a fő kérdés, hanem közösen alakítsanak ki olyan - a mozgásokat figyelő - monitorrendszert, amely rendkívül precízen képes követni a munkaerőpiac mozgásait Európában. Ez együtt jár azzal, hogy ha valaki máshol vállal munkát, akkor azt be kell jelenteni, így azt minden országban ellenőriznék. Ennek megfelelően a munkaügyi ellenőrzésnek az összehangolt működtetését kellene célul kitűzni. Ebben az esetben nincs értelmük a korlátozó intézkedéseknek, hanem á felek együtt figyelik a mozgásokat, és ha ezek egy-egy térségben vagy szakmában nem természetesek, és kezelhetetlen helyzeteket okoznak, akkor közösen tudnak beavatkozni és tisztább, átláthatóbb európai munkaerőpiacot kialakítani - fejtette ki.

A magyar miniszter elmondta, a villachi találkozón arról az általános problémáról cseréltek véleményt, hogyan lehet rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacot annak érdekében, hogy gyorsan lehessen reagálni a piac kihívásaira, mert ez jelenti a versenyképességet, de eközben meg kell teremteni a biztonságot az emberek számára.

"Biztonságot arra, hogy dolgozzanak, hogy munkahelyhez jussanak, biztonságot a jövedelemhez. Ez látszólag ellentmondás, hiszen ha azt erősítjük, hogy minél rugalmasabb legyen a munkaerőpiac, akkor kiszolgáltatottabbakká válnak az emberek, ha meg a biztonságot növeljük, akkor rugalmatlanná válik a munkaerőpiac" - magyarázta. A találkozón megfogalmazódott, hogy ez nem ellentmondás, hanem egymás mellett is értelmezhető követelmény.

"Az a lényeg, hogy mindig fontosabbnak tartsuk az embert, mint a munkahelyet, hogy az ember számára adjunk meg minden lehetőséget arra, hogy változtatni tudjon, akár nem tipikus foglalkoztatási formákat is felkínálva, például a mobilitás lehetőségét, akár földrajzi, akár szakmai értelemben. Ma már nem a munkahelyek biztonságáról kell beszélni, hanem a foglalkoztatás biztonságáról" - szögezte le Csizmár. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy Dániában, ahol a foglalkoztatási szint 75 százalék körül alakul - Magyarországon 57 százalékos a foglalkoztatási ráta -, olyan rugalmas a munkaerőpiac, hogy az emberek egyharmada vált állást egy esztendőben.

„Az hiszem, Magyarországon is hamarosan egyre többen fel fogják ismerni, hogy mit jelent az ideális állapot, amelyet a flexibility (rugalmasság) és a security (biztonság) angol szavakból képzett "flexicurity" elnevezés jelöl. Az osztrák EU-elnökség által alkotott szóösszetétel azt jelenti, hogy együtt kell érvényesíteni ezt a két szempontot” – magyarázta a miniszter.

Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter - aki a szociális kérdésekkel foglalkozó EU-miniszterek találkozóján vett részt - arról tájékoztatott, hogy Villachban egyetértés alakult ki, mely szerint a lisszaboni célok újrafogalmazásában a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás hangsúlyai "végre összeérnek a társadalmi kohéziós célokkal". Korábban volt olyan agggodalom, hogy a kohézió csak másodlagossá válik. A  találkozón mindenki üdvözölte, hogy a szociálpolitika valóban aktív tényezővé válik, azaz hozzájárulhat a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez, miközben a gazdasági növekedés integrálni képes azokat a célokat, amelyeket a társadalmi kohézió fogalmaz meg. –

„Mindenki megkönnyebbült, mert az az érzésem, hogy mindenkiben volt egyfajta félelem, hogy itt a kohézió és a szociálpolitika kiszorul a megújult lisszaboni stratégiából” - jelentette ki Göncz Kinga.