Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter szerdán Bécsben erősítette meg, hogy hazája újabb 3 évvel meghosszabbítja az új tagországok állampolgárainak a munkavállalásával kapcsolatban meghatározott átmeneti időszakot.

A miniszter az osztrák munkanélküliségi helyzettel, a külföldi munkaerő viszonylag magas ausztriai arányával, valamint az új EU-tagországok közelségével indokolta álláspontját. Bartenstein az osztrák „zárlat" további fennmaradásával kapcsolatban sajtóértekezleten emlékeztetett arra, hogy az Ausztriában foglalkoztatott külföldiek körében már tavaly mintegy másfélszer akkora volt a munkanélküliség, mint az osztrákok között, emellett várható, hogy e külföldiek egy részének a családja is Ausztriába települ át, valamint a német munkavállalók közül is egyre többen szeretnének munkát találni Ausztriában.

A miniszter kifejtette azonban, hogy amennyiben tartósan csökken az ausztriai munkanélküliség, a kormány a szociális partnerekkel együtt ismét alaposan megfontolja munkaerőpiaci nyitóintézkedések lehetőségét. A miniszter emlékeztetett, hogy 2005-ben az Ausztriában foglalkoztatott 3,5 millió fő 1,4 százaléka – mintegy 50-60 ezer munkavállaló – az EU 10 új tagországából érkezett, míg 2004-ben az arányuk csak 0,8 százalékos volt. Hozzáfűzte, hogy az EU 15 régebbi tagországából érkezett az Ausztriában foglalkoztatottak 1,9 százaléka, míg nem EU-tagországból a 7,5 százalékuk. Ausztriában így a legmagasabb a régebbi EU-tagországok viszonylatában a harmadik országokból érkezett külföldi munkaerő aránya. A korlátozások nélkül még nagyobb lett volna a munkaerő Ausztriába áramlása – jelentette ki.

A korlátozások fenntartása mellett foglalt állást Herbert Tumpel, az osztrák Munkáskamara (AK) elnöke, aki szerint egészen 2011-ig (azaz a 2+3+2 éves tagolásban meghatározott átmeneti időszak végéig) nem kellene megnyitni az osztrák munkaerőpiacot az új EU-tagországok munkavállalói előtt. Arra hivatkozott, hogy a korlátozások feloldása nélkül is 2009-ben már 10 százalékkal több lesz az Ausztriában foglalkoztatott külföldi munkaerő, mint 2004-ben.

Ugyancsak a korlátozások fenntartása mellett foglalt állást az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ). Christoph Leitl kamarai elnök szerint az EU bizottságának jelentése is azt mutatja, hogy a korlátozások ellenére Ausztriát jobban érintette a bevándorlás a többi tagországnál. Úgy vélte, hogy kétoldalú foglalkoztatási megállapodásokat kellene kötni az új tagországokkal, ha az osztrák munkaerőpiac nem lesz megfelelően képzett munkaerő, mindenekelőtt az idegenforgalom és az ipar egyes területein. Emlékeztetett arra, hogy Ausztria és Magyarország között már van ilyen megállapodás, és hasonló egyezményt kötöttek már Csehországgal is, de az abban foglaltakat még nem érvényesítették, míg Szlovákiával gyakorlatilag befejezték a tárgyalásokat egy ilyen megállapodás megkötéséről.