Emlékeztetett rá, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium már évekkel ezelőtt ígéretet tett a jogi rendezésre, de azóta sem történt semmi. A szakszervezeti vezető azzal kapcsolatban hozta szóba a témakört, hogy a hírek szerint a MÁV korábbi vezérigazgatója 80-150 millió forintos végkielégítésről egyeztet, és a többi elbocsátott vezető végkielégítése is 300 millió forint körüli összeg. Nem csoda, hogy emiatt nagy a felháborodás, amikor a minimálbér 57 ezer forint – jegyezte meg Borsik János.

Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett rá, hogy a Munka törvénykönyve szabályozza a végkielégítési, felmondási összegeket. Határozott idejű munkaszerződésnél annak lejártáig hátralévő időre, de maximálisan egy évre is jár az átlagkereset. A MÁV vezetőire vonatkozó konkrét munkaszerződést nem ismerik, így erről nem tudnak véleményt formálni – mondta Herczog László. A helyettes államtitkár a konkrét esettől függetlenül ugyanakkor megjegyezte: nem biztos, hogy minden esetben a veszteséges cégeknél tevékenykedő menedzserek érdemelnek alacsonyabb javadalmazást. Előfordul ugyanis, hogy sokkal nehezebb egy jelentős veszteséget csökkenteni, mint egy jól menő vállalkozást vezetni.

Elégedetlen volt a munkaadói oldal az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi plenáris ülésén a Munka törvénykönyve módosítási javaslataival, ellenezte annak országgyűlési beterjesztését.

A kormányzati oldal viszont jelezte, hogy több lényeges kérdés megoldása érdekében konszenzus hiányában is az Országgyűlés elé terjeszti a módosítási javaslatot.

Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője rámutatott: az előterjesztés a számukra alapvető fontosságú elvárások közül egyet sem vesz figyelembe, miközben a szakszervezetek számos igényét teljesíti. Ez aránytalan és elfogadhatatlan a munkaadói érdekképviseleteknek. Rolek szerint különösen kedvezőtlen számukra, hogy a munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe vevő cégekre is különféle teljesíthetetlen adminisztrációs terheket kívánnak hárítani. Szerintük a kölcsönbe adó cégeket kellene szigorúbban ellenőrizni.

A teljesítménybérben dolgozóknál az országos legkisebb bér kifizetését garantáló megoldási forma álláspontjuk szerint a teljesítmény csökkentését eredményezi majd. Ez rontja a versenyképességet. Más megoldást kellene találni erre a célra. A cégek adminisztrációját gyarapítja, illetve számos munkakörnél kivitelezhetetlen a javaslatban szereplő, a munkaidő nyilvántartására, illetve a munkaköri leírásra vonatkozó elvárás. A munkaadói oldal nem támogatja december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását sem.

A szakszervezetek nevében Borsik János szóvivő azt kifogásolta, hogy a 38 órás munkahétre, illetve a húsz perces munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolására vonatkozó igényük nem szerepel az előterjesztésben. Ennek ellenére összességében támogathatónak tarják az előterjesztést.

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az előterjesztésben szereplő módosítások nagy része a szociális partnerek korábbi igényeit követte. A kormányzat csak néhány témakörben javasolt módosításokat. A munkaadói véleményről tájékoztatják a kormányt, illetve az Országgyűlést, de legfontosabb aktuális problémák rendezése mindenképpen szükséges. Ilyenek például a munkaerő-kölcsönzés körüli visszaélések, a minimálbér garantálása, a munkaidő nyilvántartás kötelezővé tétele a munkaügyi ellenőrzés hatékonysága érdekében is.

A fórum foglalkozott az állami megrendelésekhez, támogatásokhoz szükséges rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabály tervezetével is. Munkaadói részről szóba került, hogy a korábbi egyeztetéseken a közbeszerzésekre is vonatkozott a jogszabály-tervezet, közben pedig ezt az ügyet az OÉT véleményének kikérése nélkül a kormány javaslatára a közbeszerzési törvényben rendezte a parlament.

Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára ismertetése szerint a közbeszerzési törvénybe csak az került be, hogy figyelembe kell venni a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, a hogyanokról a további jogszabályok rendelkeznek majd. A szakminiszter erről elmondta, hogy a közbeszerzési törvény módosítása augusztus elejétől hatályos, de azóta kiderült, olyanokat is kizárnak a közbeszerzési eljárásból, akiket nem kellene. Ezért pontosításokat javasolnak majd, ennek előkészítő munkáit már megkezdték.

Vita volt arról, hogy milyen dolgozói létszámot foglalkoztató vállalkozói körnél legyen feltétele az állami megrendelésnek, támogatásnak a rendezett munkaügyi kapcsolat. A szakszervezetek szerint ezt dolgozói létszámtól függetlenül valamennyi vállalkozástól meg kell követelni. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor csak a 15 dolgozónál többet foglalkoztató cégeknél tartották ezt lehetségesnek.