A legnagyobb vita eddig a munkavállalói és a munkáltatói oldal között a munkaerő-kölcsönzés szabályainak módosítási javaslatai körül alakult ki. A szakszervezetek szerint a munkaerő-kölcsönzés eredeti célja, hogy a társaságok alkalmazkodni tudjanak a pillanatnyi piaci kereslethez, s néhány hónapra többletmunkaerőhöz jussanak. Magyarországon azonban akár évekig is ugyan azon a helyen dolgoznak a kikölcsönzött munkavállalók, méghozzá az állandó alkalmazottaknál jóval alacsonyabb keresetért. A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy a kikölcsönzött dolgozók foglalkoztatási időtartamát egy helyen legfeljebb fél évre korlátozzák, s megköveteljék számukra is a munkavégzéssel arányos javadalmazást.

A munkáltatók szerint viszont egy piaci konjunktúra tovább tarthat fél évnél, ezért a szakszervezetek által javasolt korlátozás éppen annak a munkavállalónak kedvezőtlen, akit emiatt nem lehet majd tovább foglalkoztatni kölcsönzött dolgozóként. A kölcsönzöttek munkatapasztalata ugyanakkor általában nem éri el az állandó dolgozók gyakorlatát, így keresetük sem lehet mindig azzal egyenlő.

A munkáltatók nem tartják teljesíthetőnek azt a változtatást sem, hogy a kölcsönbe vevő cégek ellenőrizzék a kölcsönbe adó és a kikölcsönzött munkavállaló közötti munkaszerződés megkötését, a munkaügyi nyilvántartásba történő bejelentést, a járulékfizetést. Ez – véleményük szerint – a kikölcsönzés időpontjában még lehetséges, de folyamatosan ellenőrizni mindezt nem a kölcsönbevevő cég, hanem a munkaügyi intézményrendszer dolga.

Éles vita bontakozott ki a munkaidő-alappal kapcsolatban is. A szakszervezetek határozottan visszautasították, hogy a kormány a 20 perces munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolását, illetve a 38 órás munkahét ügyét az ágazati párbeszéd bizottságok hatáskörébe kívánja utalni. Ezt a munkaidő csökkentést országosan egységesen, s nem csak azokban az ágazatokban kell elérni, ahol erre hajlandóság mutatkozik – fogalmazták meg a szakszervezetek. December 24-ét, mint munkaszüneti napot a kormányzat elfogadná azzal, hogy a kereskedelemben délután 2 óráig ez nem alkalmazható. A szakszervezeti oldal viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ez a munkaszüneti nap a kereskedelemre is vonatkozzon. Mindeközben a munkáltatók azt hangsúlyozták, hogy a munkaidő-alap csökkentés valamennyi formája elfogadhatatlan számukra.