Az egymillió horgász országa megérdemel egy 2030-ig szóló, ambiciózus jövőképet, így született meg a 190 oldalas Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia, amellyel az Orbán-kormány a vallásturizmus után újabb területre önt pénzt. Közben drogellenes vagy éppen autizmus-stratégiánk nincs.
Vadvízi műlegyezők, mikropergetők, Tisza-tavi horgászok; csónakosok vagy éppen vízben gázolósok – az Orbán-kormány nem hagy magatokra titeket, ezért is készült el a széleskörű konszenzuson alapuló, civil- és társadalmi szervezetek bevonásával mintegy 9 hónapon át íródott, 190 oldalas Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia.
A kormány által is jóváhagyott dokumentum egy 2030-ig szóló fejlesztési terv, amelyre 24 milliárd forintot költenek el. A stratégiában olyan új irányzatokkal ismerkedhetünk, mint a street fishing, olyan megállapításokat olvashatunk, minthogy a horgászat “kódolt természeti ösztön” és olyan célokat is találunk, mint például a horgászguide-képzés.
A Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő vezette Magyar Országos Horgász Szövetség mellett turisztikai szakemberek, horgászszervezet-vezetők és minisztériumi illetékesek által összeállított stratégia alapos munkának tűnik, belső felmérésekkel, SWOT-analízissel, nemzetközi kitekintéssel és alapvetően turizmusfejlesztési célokkal.
A “fejlesztési koncepció és célkitűzések” fejezet a 190 oldalból csak 14 oldalt tesz ki, de feltárja például az egészségügyi ágazat, illetve a horgászat közötti szinergiákat, mondván: “a természetben töltött idő nemcsak az egészségügyi problémákból való felépülés szempontjából kedvező, hanem megelőző intézkedésként is működhet”.
A hazai sporthorgászok kormányzati megbecsültségét nemcsak a 2030-ig szóló Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia mutatja, hanem például az is, miként a stratégia jóváhagyását bejelentő Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó is világossá is tette: “a horgászok több mint egymilliós közössége számíthat Magyarország kormányára”.
Magyarország tehát az egymillió horgász országa, és országos szövetségük a maga 750 ezer tagjával az ország legnagyobb civilszervezete. Úgy tűnik, a horgászok előtt nincs lehetetlen, még államfőt is adtak az országnak. Áder János horgászszenvedélye közismert, a volt köztársasági elnök 58 éve pecázik. Az is tudható, hogy
Áder szívesen hivatkozik magára “csak egy horgász”-ként, annak idején a testőreit is megtanította pecázni, “kopoltyúsnak” hívja a halat, és bár süllőpárti, a lazacot sem veti meg.
A miniszterelnök ugyan nem ilyen szenvedélyes horgász, de ő is támogatja a horgászokat. Idén például húsvéti üzenetet is küldött nekik – a horgászszövetség küldte szét emailben a tagjainak a miniszterelnöki portréfotót a felirattal: „Tisztelt Honfitársam! Áldott húsvétot! Orbán Viktor miniszterelnök”. Olykor Orbán is horgászik:
Az Orbán-kormány egyébként szeret a horgászturisztikaihoz hasonló stratégiai koncepciókar gyártani – ezek elnevezésében szinte kötelező elemként bukkan fel a nemzeti jelző. Tavaly a HVG is írt például a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Tervről, amely a vallásturizmus fellendítését célozza ugyancsak 2030-ig. Érdekes viszont, hogy
a vallásturizmusra 6 milliárd forintot költ a kormány, szemben a horgászok 24 milliárdjával.
A HVG arról is írt, amikor idén nyár elejére elkészült egy másik nemzeti stratégia, az Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégia. Arról azt írtuk, hogy bár 128 oldalas, a dokumentum java része megúszós, kipipált házi feladat és unalmas brosúra, konkrétumok és érdemi vállalások nélkül – viszont annál több öntömjénezéssel.
De a kormány készített ezek mellett több hasonló stratégiai dokumentumot is:
- Nemzeti Víziturisztikai Stratégia
- Nemzeti Földhő Stratégia
- Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030
- Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia
- Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030)
- Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030
- Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (2020-2050)
- Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája
- Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2020-2030)
- Nemzeti Tájstratégia (2017-2026)
- Nemzeti Export Stratégia (2019-2030)
- Nemzeti Divatipari Stratégia 2030
Ezzel szemben Magyarországnak 2020 óta nincsen hatályos, frissített drogellenes stratégiája, kábítószerügyi akcióterve. Miközben százezer ember él Magyarországon autizmus spektrumzavarral, ugyanígy nincs 2013 óta országos autizmus stratégia sem, miután a szakmai egyeztetések megszakadtak. Mindeközben ilyen sorsok, esetek vannak:
