A Mandiner hetilapnak adott interjúban többek között azt is elmondta, hogy a „csalódott fideszes” jelenséget a baloldal találta ki.
Az önkormányzati és EP-választások után vont mérleget Lánczi András filozófus a Mandiner hetilapnak adott interjúban, ahol az érintett témák: Magyar Péter, Ukrajna, Brüsszel, kegyelmi botrány és a közelgő amerikai választások voltak.
Lánczi szerint a választási eredmények megmutatták, hogy megjelent egy új politikai stílus, vagyis „nem ügy kell, hanem imázs: kockahas, slim fit ing, divatos cipő, állandó jelenlét a közösségi médiában – ezzel lehet bevágódni a politikában, egy negyvenes politikusnak még inkább, mint egy hatvanévesnek” – utalt a filozófus Magyar Péter és Orbán Viktor megjelenésére.
A politikában egyébként is egyre inkább az imázsharc jellemző, a „pózőrködés, irónia, akaratfitogtatás”. A politikusi mindig is hiú szerep volt, bár ezt nem feltétlenül tartja bajnak, „de mostanra rengeteg lett az előbb leírt narcisztikus figurából”.
Tény, hogy Ronald Reagan is hivatását tekintve színész volt, és csak utána lett az USA elnöke, de neki még volt egy ügye: a kommunizmus elleni küzdelem. „Vele kapcsolatban senkinek nem volt az az érzete, hogy színészkedik, vagy stand-up műfajnak fogja fel a politikát.”
„Na de mit csinál Volodimir Zelenszkij? Lehet azt mondani, hogy neki is van egy ügye – Ukrajna –, és kétségtelen, hogy a háború miatt a politikának nem a klasszikus formája zajlik a szomszédunkban, de ettől még igaz: az ukrán elnök gyakorlatilag eljátssza a politikát, stand-upol, politikusi énjét színészi tevékenysége részeként fogja fel.”
Orbán Viktor erőteljes külpolitikát folytat évek óta, Európa egyik legmeghatározóbb politikusává vált. „Ha azonban valaki tizenöt éve hatalmon van, annak kopik a varázsa, óhatatlanul veszít a meggyőzőerejéből. Az viszont, hogy Orbán Viktor beszállt a választási kampányba, rendkívül jó tapasztalatszerzés volt neki.”
Már régen volt terepen a miniszterelnök. Érdemes lenne végiggondolni, hova kellene még elmennie, jelezve, hogy fontos számára az adott közeg. Nem emlékszem például, mikor járt utoljára egyetemen hallgatókkal beszélgetni.
A „csalódott fideszes” kifejezést Lánczi szerint az ellenzék találta ki, tipikus értelmiségi sopánkodás. A mostani választás viszont a legjobb bizonyíték arra, hogy vannak csalódott baloldali szavazók. A Magyar által szavalt József Attila- és Babits-idézetek szerinte nem fogják megszólítani az idősebb szavazókat, és Kunhalmi Ágnes helyesírása felől is vannak kétségei.
Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban kiemelte Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes jelölt eredményét, aki jó példa a személyes jelenlétre és a kemény munkára. Ezzel szemben „az, ami a Hegyvidéken történt, vagyis hogy egy kutyapárti jelölt képes azzal a múlttal, világlátással nyerni, amelyért nem olyan régen még erkölcsrendészetet hívtak volna, szintén bizonyítja, hogy megváltozott a politika fókusza”.
A kegyelmi ügy után még mindig az az érzése, hogy valami hiányzik a történetből, Novák Katalin lemondásával ráadásul a kormánypártok egyik legfontosabb ügye, a családpolitika arcát vesztették el.
Az oktatással kapcsolatban is megfogalmazott kritikát. „Nem tudnám megmondani, melyik politikus tud ma érdemben megnyilvánulni oktatáspolitikai kérdésekben, és képes beleállni vitákba. Az MCC-ben komoly oktatásszakmai diskurzus indult el, ám ezt a baloldal hevesen támadta.” Lánczi egyébként az MCC Politikai Filozófia Európai Centrumának vezetője.
Nyugat-Európában meg kell erősíteni azt intellektuális ajánlatot, hogy az illiberális politika valós alternatíva. Az amerikai választásokra tekintve Trumpot megfelelőbb elnöknek látja, mint Bident, bár véleménye szerint a fő kérdés, hogy mi az USA érdeke, mert ha a republikánusok is érdekeltek gazdaságilag a háborúban, akkor elkerülhetetlen az eszkaláció.