Itthon hvg.hu 2024. június. 10. 10:29

EP-képviselővé választották Ilaria Salist, az antifaper elsőrendű vádlottját

Az azonban kérdéses, hogy a mandátummal együtt járó mentelmi jog megmenti-e a börtöntől.

Európai parlamenti választások
Friss cikkek a témában

Európai parlamenti képviselővé választották Olaszországban Ilaria Salist, akit jelenleg házi őrizetben tartanak Magyarországon – jelentette az olasz Ansa hírügynökség. A 39 éves tanárnő az elsőrendű vádlottja az úgynevezett antifapernek, az ügyészség szerint ő volt az egyik fő szervezője a tavaly februári, kitörés napi támadásoknak. Ha bűnösnek találja a bíróság, akár 11 évet is kaphat.

Verik szét a gyerek fejét, kérem, segítsenek! – bemutatták a gazdagréti antifatámadás felvételeit, és elmondta az áldozat, hogyan bántalmazták

Tóth Zoltán tízmillió forintos sérelemdíjat szeretne Ilaria Salistól, bár támadóját nem ismerte fel benne – ez derült ki a tavaly februári budapesti antifasiszta támadások ügyében tartott újabb bírósági tárgyaláson. A Gazdagréten megvert férfi fejét 24 öltéssel varrták össze, három bordája is eltört. Ítélet az ügyben novemberben várható.

Salist a Zöldek és a Baloldal Szövetsége (AVS) jelölte az EP-be, több mint 160 ezer szavazatot kapott.

Az olasz tanárnő esete nagy visszhangot kapott Olaszországban, különösen, miután megbilincselve vezették a tárgyalóterembe, és panaszkodott fogva tartásának körülményeire is. Végül 16 millió forintos óvadék ellenében, május végén került házi őrizetbe. Salis 15 börtönben töltött hónap után szabadulhatott, az ügy lezárásáig egy budapesti ingatlanban marad bűnügyi felügyelet alatt.

Kérdés, hogy a megválasztása hogyan változtat a jelenlegi helyzetén. Mint azt korábban a La Costituzione olasz jogi szájt alapján megírtuk, sok mindenen múlik, mennyire reális elvárás, hogy az európai parlamenti mandátum biztosította mentelmi jog birtokában Salis mentesülhet a magyarországi eljárás alól.

Egy olasz párt tényleg indítja Ilaria Salist az EP-választáson

Kérdés, hogy a megválasztása esetén kihúzza-e a bajból a mandátum?

Ehhez szerintük egyfelől szükség lenne a magyar hatóságok együttműködésére, ami – az ügy politikai jellegét tekintve – legalábbis kétséges, ugyanakkor fontos lenne, mert hiába választják meg Salist, ha nem engedik ki a börtönből.

Erre a helyzetre jó példa, ami Oriol Junqueras katalán politikussal történt, akit a katalán függetlenség 2017-es kikiáltása miatt tartóztattak le, majd ítéltek 13 év börtönre Spanyolországban. Menet közben azonban Junquerast beválasztották az EP-be, és még az Európai Unió Bírósága (EUB) is kiadott egy olyan állásfoglalást, hogy a politikust védi a mentelmi joga, ezért szabadlábra kell helyezni. Ennek ellenére Junqueras börtönben maradt, és csak 2021-ben szabadult, miután a spanyol kormánytól kegyelmet kapott.

Érdekes az is, hogy mire alkalmazható a mentelmi jog, és mire nem. Az EP honlapja szerint nem hivatkozhat a mentelmi jogára az a képviselő, akit bűncselekmény elkövetése közben tetten értek, és bár nem minden kétséget kizáróan, de megalapozottan lehet érvelni amellett, hogy Salis ebbe a kategóriába esik, hiszen a vádirat szerint társaival 2023 elején már a hatodik budapesti támadásra készülve csaptak le rájuk a rendőrök, és egy kisebb menekülős, autósüldözős közjátékot követően fogták el őket.

De ha mindez nem is számítana, attól, hogy bekerül a parlamentbe, még nem biztos, hogy megtarthatná a mentelmi jogát, hiszen annak felfüggesztését kérvényezheti a parlamenttől a magyar kormány is, és erről már az új képviselő-testületnek kell majd döntenie, amelynek az összetételét egyelőre nem ismerjük.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.