Már az Alaptörvény 2023 végén elfogadott 12. módosításába bekerült, hogy – az idén július 1-jétől hatályos szöveg szerint – a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásáról, ezen belül alapvető jogaikról és kötelezettségeikről a kormány alkothat rendeletet, és ebben a honvédelmi miniszternek további felhatalmazást adhat a részletes szabályok megállapítására. Vagyis egy alkotmány szerepét betöltő Alaptörvényben rögzítették, hogy egy nagyon fontos kérdést nem kell törvényben rendezni.

Ennek alapján nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, amelyről az Országgyűlés a jövő héten szavaz, és amely hatályon kívül helyezi a honvédek jogállásáról szóló törvényt, egyúttal mindenütt átvezeti, hogy törvény helyett egy könnyebben megváltoztatható alacsonyabb szintű jogszabály, kormányrendelet az irányadó. Erről a hvg360 csütörtök reggel közölt részletes elemzést.

Igaz, most a veszélyhelyzetre hivatkozva amúgy is lehet törvényt rendelettel átírni, és ezt a kormány rendszeresen meg is teszi, de veszélyhelyzet mégsem lesz örökké.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága ehhez a törvényjavaslathoz fogadott el módosítást a jövő heti szavazás előtt, amely még egy szinttel lejjebb viszi a szabályozás lehetőségét. Ezentúl ugyanis a vezérkari főnök utasításban szabályozhatja egyebek között az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, a honvédek és kötelékeik egységes, a katonai fegyelmet és tartást kifejező megjelenését és mozgásformáit tartalmazó alaki szabályzatot, a fizikai alkalmasság meghatározásához szükséges mozgásformákat és azok végrehajtásának szabályait, valamint bármi mást, amit magasabb rendszabály nem tartalmaz. Ezek eddig a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartoztak, onnan kerülnek most egy szinttel lejjebb. Kérdés, hogy ezeket az utasításokat legalább a Hivatalos Értesítőben közzéteszik-e majd.

Az utasítás nem jogszabály. Jogszabályt viszont a vezérkari főnök nem alkothat, hiszen nem önálló szabályozó szerv vezetője, mint például a jegybank, az energiahivatal vagy a médiahatóság elnöke. Ezért a biztonság kedvéért, a törvényesség látszata érdekében még a jogalkotási törvényt is kiegészítik azzal, hogy „törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a Honvéd Vezérkar főnöke, amely a honvédekre kötelező”.

Nyitóképünk illusztráció.