Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár – nemrég egy anya sikerrel perelt, miután a kormányhivatal elutasította ennek kifizetését. Az összeg jelképes, de bizonyára megéreznék a hatóságok, ha sokan élnének a lehetőséggel.

Az RTL Házon kívül adásában tavaly foglalkozott azzal, hogy tömegesen kerülnek gyerekek állami gondozásba a szegénység miatt, pedig ezt a törvény is tiltja.

A riportban elhangzottakon túl ugyancsak súlyos probléma, hogy a gyámhatósági eljárásokban – amelyek érintettjei nagyon nagy részben a leghátrányosabb helyzetű emberek – a hatóságok sokszorosan túllépik az eljárási határidőket. És bár ez más jellegű ügyeknél is előfordul, a gyámhatóság az érintett családok legfontosabb, legsúlyosabb kérdéseiről dönt, köztük a gyerek elvételéről.

A TASZ Egyenlőségprojektjét vezető Boros Ilona az rtl.hu-nak arról beszélt, hogy a gyerekkiemelésről szóló döntést 30 napon belül felül kellene vizsgálni, ehelyett gyakran fél évig is húzódik a felülvizsgálat, és addig a szülő vár arra, hogy visszakapja-e a gyerekét vagy sem. A jogász elmondta:

Annál súlyosabb dolgot nehéz elképzelni, mint amikor egy szülőnek arra kell várnia, hogy visszakapja a gyerekét, különösen súlyos jogsértés tehát, ha erre nem néhány nappal többet, hanem hónapokat kell várnia. Ráadásul ezek nem egyedi esetek, hanem rendszerszintű, országos probléma, hosszú évek óta - írja az RTL.

Kell-e a hatóságnak tartania valamitől, ha nem tartja be az ügyintézési határidőt?

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kimondja, hogy ha a hatóság nem intézkedik a határidőn belül, akkor köteles visszafizetni az eljárási illetéket a kérelmező ügyfélnek. A gyámhatósági ügyek ugyanakkor nem az érintettek kérelmére, hanem épp az ő akaratuk ellenére, hivatalból indulnak. Ők természetesen nem fizetnek illetéket, nekik a törvény szerint tízezer forint jár, ha a hatóság elmulasztja a határidőt.

Boros Ilona elmondta: nemrég pert nyert egy ügyfelük, akinek a gyermekével szemben gyámhatósági eljárás indult, és a hatóság többszörösen túllépte a határidőt. Ő azonban nem hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, hanem budapesti, rendezett körülmények közt élő szülőként ismerte az idézett jogszabályt, és beadott egy kérelmet, amire a hatóság kifizette a tízezer forintot. Miután a soron következő gyámhatósági eljárásban sem kapott választ határidőre, egy újabb kérelmet is beadott, de erre már nem fizetett a hatóság, arra hivatkozva, hogy a hivatalból indult eljárásoknál ez az összeg nem jár.

A jogász szerint a hatóság a törvény tudatos félreértelmezésével utasította vissza a kifizetést: egyrészt ugyanez a hatóság a korábbi eljárásban fizetett, másrészt a jogszabályban nem szerepel, hogy hivatalból indult eljárásoknál ne járna ez az összeg. A döntést bíróságon támadták meg, és ennek hatására a gyámhatóság felettes szerve megváltoztatta a végzést, megállapítva, hogy jár a tízezer forint az anyának.

Tízezer forint ezt a rengeteg munkát és idegességet nem éri meg, az kell, hogy az ügyfél úgy érezze, erkölcsi jóvátételt kap azzal, hogy következménye lesz a hatóság által elkövetett törvénysértésnek – mondta Boros Ilona.

Nyitóképünk illusztráció.