Egy más témájú törvényjavaslatba rejtette el a kormány azt a kétmondatos jogszabálymódosítást, amely fenekestül forgathatja fel több tízezer katona életét. Úgy tudjuk, ez csak az első hulláma a honvédségi állományra vonatkozó szabályok tervezett “rugalmasabbá” tételének. Jöhet a sávos fizetés és a teljesítményértékelés, mostani formájában megszűnhet a szabadság és a túlóra is.
A haderő kifejezést a jelenlegi minisztériumi és honvédségi vezetés gyakran használja, tetteiben viszont inkább ennek csak második része, az erő érzékelhető, amikor erőből igyekeznek alapvető változtatásokat átnyomni. Ez egy parancsuralmi rendszerben, mint amilyen a honvédség is, aligha szokatlan, mégis, sok esetben meglepő helyzetekhez vezethet.
Ilyen, erőből átvitt változtatás lehet az is, amire a hvg.hu a kedden az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat-dömping egyik elemében bukkant. Az alapvetően gazdasági és közigazgatási elemekből álló, 41 oldalas javaslatban eldugott módosítás új, korlátozó elemmel egészítené ki a honvédek jogállásáról szóló törvényt.
Ez bevezeti a “különös szolgálati rendet”, amely a honvédségi állomány tagja szolgálatteljesítési idejének a hatályos törvény “általános rendelkezéseitől történő eltérő meghatározása”, és amelynek alkalmazását a honvéd vezérkar főnöke parancsban rendelheti el. Arról semmi nincs a tervezetben, hogy mi alapján és mennyi időre, illetve hogy mivel jár ez a gyakorlatban.
A különös szolgálati rend egyelőre olyan gumiszabálynak, vagyis tágan értelmezhető, lényegében bármire és bármikor bevethető jogi lehetőségnek tűnik, mint amilyen a háborús veszélyhelyzet, amire hivatkozva az Orbán-kormány lényegében parttalan felhatalmazással, rendeleti úton kormányozhat, és hoz döntéseket a törvényhozás megkerülésével immár másfél éve.
Lehet milliárdokat költeni a hadseregre, de amíg nincs elég katona, a védettség érzete álom marad
Csillagászati áron vett harckocsikat filléres drónokkal is meg lehet semmisíteni - ez az egyik olyan tanulsága az orosz-ukrán háborúnak, ami indokolttá tenné a magyar haderőreform újragondolását. Kérdés, hogy a gigabeszerzésekre kiépített rendszer képes-e erre. A logisztikai infrastruktúra például nem.
Ami a honvédséget illeti, ott ezt az új, speciális állapotot, a különös szolgálati rendet sokan úgy fordítják le a hvg.hu információi szerint, hogy Böröndi Gábor vezérkari főnök, vezérezredes ennek elrendelésével, a szolgálatteljesítési idő kerete kitágításával azt írja elő az állománynak, hogy közvetlen fenyegetés hiányában is “mindenki köteles többet vállalni és többet tűrni”.
Mindez nem előjel nélküli. Még június 20-án jelent meg a kormány 240/2023-as rendelete a Magyar Honvédség veszélyhelyzeti működési rendjéről. Abban is az áll, hogy a honvédség „hadrafoghatóságának folyamatos biztosítása”, továbbá „működési rendjének a Magyarország szomszédságában fennálló háborús helyzethez igazítása” céljából korlátozhatók a katonák jogai.
Korlátozzák a katonák jogait a háborús veszélyre hivatkozva
A kormány ismét rendelettel módosított törvényt „a Magyar Honvédség hadrafoghatóságának folyamatos biztosítása", továbbá a Honvédség „működési rendjének a Magyarország szomszédságában fennálló háborús helyzethez igazítása" céljából.
Az, hogy a nyári kormányrendeletet most törvényi szintre emelnék, és formálisan, egy speciális állapottal, a “különös szolgálati renddel” is alátámasztanák, a hvg.hu információi szerint egy folyamat közbenső lépése lehet. Méghozzá a honvédek jogállásáról szóló törvény, vagyis a honvédség kötelékében lévő tízezrek életét és munkáját befolyásoló jogszabály “lopakodó” átírása.
A jogállási törvényt régóta próbálja átírni a tárca és a vezérkar. Úgy tudjuk, a folyamat párhuzamosan zajlott azzal, hogy az év első felében szintén erőből, egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel radikális “fiatalításba” fogtak. Ennek áldozata lett sok tiszt, főtiszt és tábornok – a katonai hírszerzésnél is –, sőt maga az akkori vezérkari főnök és a helyettese is (utóbbi athéni nagykövet lesz).
Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is a fiatalítási hullám áldozata lett, a honvédségtől is távozott
Ruszin-Szendi Romuluszt április végén váltotta le a miniszter a honvéd vezérkar éléről, június végén pedig a honvédségtől is távozott - tudta meg a hvg.hu. Sokáig úgy volt, hogy az altábornagy diplomataként folytatja, és az ankarai magyar nagykövetség vezetését bízzák rá, végül „más döntés született".
A hvg.hu információi szerint idén az év elejétől tavaszig folyamatosak voltak az egyeztetések a szakszervezetekkel, így áttételesen az állománnyal is a honvédek jogállásáról szóló törvény átfogó reformjáról, ám a folyamat a nyár elején megszakadt, azóta az érintetteknek semmilyen hivatalos információjuk nincs az őket érintő tervezett változtatásokról.
Az eredeti tervek szerint az új jogállási törvény szeptemberben, az őszi parlamenti ülésszak elején került volna az Országgyűlés elé, így lett volna idő az elfogadás után a szükséges jogi és szervezeti átalakítások levezénylésére, hogy jövő év január elsejétől életbe is léphessen. A törvény átfogó módosító javaslatát azóta sem nyújtották be, és a hvg.hu úgy tudja, ez már nem is terv.
Visszahozzák a huszárokat a Magyar Honvédségbe, de ló nélkül
Tovább pörög a népnemzeties romantika, ezúttal a huszárság visszaállítását jelentette be a honvédelmi miniszter - de hogy ez mi lesz, arról pontos információt még nem adott, csak annyit, hogy azért nem lovon fognak harcolni.
A fogatókönyv most sokkal inkább az lehet információink szerint, hogy a jogállási törvényt apránként, az említett különös szolgálati rendről szóló rejtett módosításhoz hasonlóan “adagolva” változtatnák meg, méghozzá javarészt nem is törvénymódosításokkal, hanem rendeleti úton, veszélyhelyzeti kormánydöntésekkel, illetve miniszteri rendeletekkel.
Ezt erősítette meg a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki nem cáfolta a hvg.hu kérdésében megfogalmazott állítást sem, miszerint a túl sok kritikus pont miatt átdolgozásra “házon belül” is visszavonták az új jogállási törvény koncepcióját. Gulyás elismerte, hogy “számtalan kérdés felmerült, vita volt ezzel kapcsolatosan”. Hozzátette:
a lényeg az, hogy mi a honvédségre egy sokkal rugalmasabb szabályozást szeretnénk”.
A miniszter azt is mondta: “nyilvánvaló, hogy az általános munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem megfelelő, ezért rugalmas, ahol lehet rendeleti szabályozást szeretnénk, ennek megfelelően ezek a jogszabályok is még ebben az évben vagy az Országgyűlés által elfogadtatnak, vagy amit a tárca saját hatáskörben meg tud tenni, azt majd rendeletben szabályozni fogja.”
Amilyen állapotok vannak a honvédségnél, a miniszter állása is veszélybe kerülhet
Az orbáni háborús retorika sem tudja elfedni a honvédségnél jelentkező személyi és technikai problémákat, feszültségeket. A fiatalítás címén végrehajtott kirúgások, az üzletemberből lett miniszter intézkedései a katonai pályába vetett általános bizalmat is gyengítik.
Ebbe a forgatókönyvbe illik a most megjelent törvénymódosító és a várható kormány- és miniszteri rendeletek sokasága, bár honvédségi forrásaink szerint az időszűke miatt komolytalan lenne a tervezett januári átállás. Sokkal valószínűbbnek tartanak egy tavaszi, nyár elejei határidőt. Mivel a részletek nem ismertek, csak találgatják, mi marad az eddig kiszivárgott tervekből.
Úgy tudjuk, az a terv marad, hogy megszűnne a hivatásos és a szerződéses jogviszony, helyettük egyetlen új jogviszony lesz, amit a katonával határozatlan vagy határozott időre kötnek. Mivel utóbbi lényegében megfelel a szerződésesnek, csak az átsorolás “kondícióin” lehet vita. Azt pedig a kormányinfón Gulyás elismerte, hogy az önkéntes tartalékos jogviszony megmarad.
Vannak azonban a hvg.hu értesülései szerint olyan kérdéses, vitás, az állomány tagjainak egy részében elégedetlenséget szülő kiszivárgott változtatási javaslatok, amelyekről nem tudni, bevezetik-e végül őket, hajlandóak-e módosítani vagy akár visszavonni. Úgy tudjuk, az ilyen, munkajogi, munkaszervezési és pénzügyi ötletek között vannak például az alábbiak:
- megszűnik a jelenlegi, egyértelmű kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla és helyette sávos bérezés lenne: egy tól-ig határon belül a katona parancsnoka döntene a fizetés konkrét összegéről
- a konkrét fizetési összeg meghatározásához hasonlóan nagyobb mozgásteret terveznek a jogviszony meglétéhez kapcsolódóan is, mivel azt teljesítmény értékelés alapján is meg lehetne szüntetni
- nem lenne általános és speciális beosztás és előmenetel, hanem ehelyett minden beosztáshoz több rendfokozatot rendszeresítenének
- a jelenleg elérhetőnél kevesebb, csak háromféle bérpótlék maradna: a katonai titkosszolgálatnál dolgozóké, a tűzszerészeké és a speciális feladat végrehajtásáért járó pótlék
- a Magyar Honvédséggel kötött tanulmányi szerződés esetén, ha 6 évnél korábban távozik a seregből az illető, akkor a képzés díját vissza kellene fizetnie
- a szabadság e formában megszűnik, helyette “szolgálatmentes nap” lenne, és a katonának kisebb mozgástere lenne eldönteni, mikor veszi ki ezeket a napokat, a parancsnok döntési jogköre nőne
A tervezett változtatásokról az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti, csütörtöki meghallgatásán nem beszélt a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt viszont elmondta, hogy “korszakváltás zajlik” a seregben és mindent “a magyar emberek” biztonságot érintő “jogos elvárásának” rendelnek alá a szervezetnél.
A miniszter hozzátette: “a haderő fejlesztése során a régió meghatározó, tekintélyt parancsoló, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes haderejévé” kell válnia a seregnek. Megjegyezte, teljes átalakulás kell, hogy a hadsereget "felrázzák" a korábbi békeállapotból, hogy az egy összeszedett, éles, harcolni képes, megfelelően felfegyverzett és kiképzett haderővé válhasson.
(Nyitóképünk illusztráció: Orbán Viktor miniszterelnök katonák körében)
