Lényegesen rosszabb helyzetben van Magyarországon az akadémiai szabadság, mint az EU többi államában – derül ki a Népszava tudósítása szerint egy, az Európai Parlament felkérésére készült tanulmányból. Ennek szerzői az Oslói Egyetem kutatói voltak, akik a tudományos szabadsághoz kapcsolódó nyilvános viták áttekintéséből vonták le a következtetéseiket. Ezek alapján a magyarországi helyzetről szóló diskurzus főként a közvetlen kormányzati beavatkozás egyedi eseteire összepontosít, anélkül, hogy egyenlő figyelmet szentelne az akadémiai szabadság általános romlásának és veszélyeztetettségének.

A CEU oktatói tevékenységet folytató részlegének elüldözése, az SZFE privatizációja olyan jogszabályi és irányítási változtatásokhoz kapcsolódnak, amelyeket a tanulmány szerzői aggasztónak találtak. A felsőoktatást célzó gyakori és radikális reformok egy jó része kedvezőtlenül érintette az akadémiai szabadság helyzetét, például akadályozta az intézményi autonómiát és az önkormányzatiságot, valamint korlátozta az akadémiai közösségnek a tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.

Mindezt tetézi, hogy a politikai légkör gyakran visszatartja a tudomány embereit a kormány narratívájával ellentétes kutatásoktól vagy véleménynyilvánítástól. Az öncenzúra és bizonyos témák elkerülése általános az akadémikusok körében – állítják a tanulmány szerzői egy magyar felmérésre hivatkozva.

A kiszolgáltatottság óvatosabbá tette a tudósokat, nem utolsósorban azért, mert egyes kutatásokra a kormányzati média olykor hajlamos lejárató kampányokkal reagálni, a szerzők itt a Schmidt Mária érdekeltségébe került Figyelő hírhedt Soros-listáját hozták fel példa gyanánt, amelyen nem egy tudós neve is szerepelt, köztük olyanok is, akik már évtizedekkel korábban meghaltak. Erről az ügyről azóta a lapot elmarasztaló bírósági döntés is született.

„Magyarországon általában nehezebbé vált a kutatáshoz szükséges adatok megszerzése a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint az egészségügy vagy a büntetés-végrehajtás” – rögzítik a szerzők.

A tanulmány kitér az egyetemi modellváltás rendszerére is, amit szintén kedvezőtlen tényezőnek látnak, mivel ennek következtében a felsőoktatási intézmények teljes függőségbe kerülnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól az intézményi autonómia, az önkormányzatiság, a munka- és pénzügyi feltételek tekintetében. Bár ezek a változtatások elvben nem korlátozzák az akadémiai szabadságot, ám a kormányközeli tagokkal alaposan megpakolt kuratóriumoknak elegendő eszközük van ahhoz, hogy sikerrel képviseljék a hatalom érdekeit az oktatói közösséggel szemben is akár.

Az Oslói Egyetem kutatói mind a 27 uniós országról értékelést készítettek. Megállapításaik szerint Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet, de az akadémiai szabadságot az EU többi tagállamában is veszélyeztetik kormányzati, politikai, vagy a magánszférából érkező beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek. A tanulmányt hétfőn mutatják be az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságában.