Az indokként előadott spórolás kevésbé, inkább a Fidesz eredményeinek javítása és az ellenzék esélyeinek rontása lehet a kormánypárti ötlet mögött, hogy 2024-ben egyszerre tartsák az EP- és az önkormányzati választást. A polgármesterek, képviselők egy része – köztük fideszesek is – azonban fél évre legitimációs válságba kerülhetnek, aminek a település lakói láthatják a kárát.
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az a törvény, amely úgy írná át a választások szabályait a kormánypártok ötlete alapján, hogy 2024-ben egyszerre tarthassák májusban az Európai Parlamenti (EP) választást és a csak később, októberben esedékes önkormányzati választásokat. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint ettől még a polgármesterek és helyi képviselők kitölthetnék mandátumukat az eredeti, októberi időpontig, mert nem a ciklus lerövidítése a cél, hanem az, hogy a közös rendezéssel akár 9-10 milliárd forint költséget is meg lehetne spórolni. A fideszes politikus azonban egy sor, ennél sokkal fontosabb politikai indokról már nem tett említést – ezeket szedtük össze.
Kocsis Máté szerint egy napon lehet 2024-ben az európai parlamenti és az önkormányzati választás
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint az állam így 9-10 milliárd forintot is spórolhat. A törvényjavaslatot már a jövő héten beterjeszthetik. Ha a parlament elfogadja, akkor a jelenlegi településvezetők ugyan 2024 októberéig maradnak hivatalban, azonban már tavasszal döntenek sorsukról a választók.
A két választás összevonása egyértelműen a kormánypártok politikai céljainak kedvez – vont mérleget a hvg.hu-nak a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Virág Andrea szerint ugyanis az EP-választásokon általában alacsonyabb a részvételi arány, főleg vidéken, mint az önkormányzati voksolásokon, így az egy időpontra szervezés 2024-ben az EP-választás részvételi arányát felfelé tolhatja, ami pedig javíthatja a Fidesz–KDNP eredményét. Emlékeztetett, hogy ugyanez, a részvételi arány növelése volt a célja a Fidesznek azzal, hogy egy napra szervezték idén áprilisban a parlamenti választást és a kormány “gyermekvédelmi” népszavazását, de ez akkor nem jött be, mert a referendumon nem sikerült így sem elérni az érvényességhez szükséges 50 százalékos küszöböt.
Nem mellékes Virág Andrea szerint az a vélelmezhető politikai szándéka sem a kormánypártoknak, hogy a két választás egy időpontra kitűzésével “teljesen lehetetlen helyzetbe hozzák az ellenzéki pártokat”. Álláspontja szerint ugyanis az ellenzéknek “borzasztó nehéz lesz” úgy kampányolni, hogy az EP-választáson külön pártokként indulva a különbözőségeiket kellene hangsúlyozni, miközben az önkormányzati választáson akkor tudnak sikeresek lenni, ha közös jelölteket állítanak és az összefogást hangsúlyozzák. Ezt a kettősséget pedig egyszerre megjeleníteni a választók felé a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint
kampánytechnikai szempontból kivitelezhetetlen, hiszen egyszerre kellene egymással szembeni és egymás melletti kampányt építeni az ellenzéknek”.
Ráadásul – folytatta – az ellenzéki kampánytémák megtalálását is nehezíti a két választás egyszerre rendezése, hiszen az ellenzéki összefogás pártjainak már az idei parlamenti választáson is nehézséget okozott, hogy célzottan, kevés, de ütős üzenetet juttassanak el a választókhoz, 2024 májusában pedig majd még nehezebb lesz a helyzetük, hiszen egyszerre kellene európai, illetve helyi, belpolitikai, önkormányzati témákat is megjeleníteniük. Ugyanez vélhetően könnyebben megy majd a Fidesznek – magyarázta Virág Andrea –, hiszen a kormánypártok eddig is keverték a “brüsszelezést” a bepolitikával, így könnyebben építenek az önkormányzati választáshoz is igazítható, Brüsszel elleni “szabadságharcos” kampányt.
A szakember arra is felhívta a figyelmet: miután az önkormányzati választást fél évvel korábbra hozzák előre, a politikában “kevesebb idő marad a polgármesterek és a helyi kormányzó többség újraválasztása reményében eredményeket felmutatni”. Ez a gyakorlatban azt jelentheti: ha eddig úgy gondolkodtak egy városban, hogy felújításokat, beruházásokat vagy más projekteket ráérnek 2024 nyarára befejezni, most meg kell próbálniuk átütemezni, előre hozni ezeket, hogy “még a kampányhajrában lehessen a szalagokat átvágni”. Ennek a gyors újratervezésnek a luxusa pedig aligha az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak adatik majd meg, sokkal inkább a forráshiánnyal kevésbé küzdő, állami támogatással vagy hitelfelvételi kormányzati engedéllyel “támogatott” olyan településeknek, ahol kormánypárti, vagy a Fidesszel jó viszonyt ápoló településirányítás működik.
Virág Andrea kiemelte az EP- és az önkormányzati választások összevonásának egy további fontos politikai következményét is, ami akár lehet egy politikai ok is. Ez az, hogy legitimációs válság alakulhat ki egyes településeken, ha májusban leváltják az ott élők a regnáló polgármestert vagy megvonják a bizalmat a képviselőtestületben többséggel bíró politikai oldaltól, miközben nekik még fél évig, a mandátumuk októberi lejártáig ezután is nyugalomban és biztosan kellene vezetni egy települést. Virág Andrea szerint ebben a fél évben ezeknél az önkormányzatoknak “erős ütést kap” a vezetés politikai legitimációja, aminek végső soron az ott élők láthatják a kárát – igaz, hogy e hatás alól egy kormánypárti vezetés sem tudja függetleníteni magát, nemcsak egy ellenzéki.
Ez utóbbi hatás komoly problémákat okozhat a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerint is. Gémesi György – aki 1990 óta Gödöllő polgármestere – a hvg.hu-nak azt mondta a két választás összevonásáról, hogy “mindent meg lehet csinálni”. Abban azonban biztos, hogy “egy féléves bizonytalanság nem tesz jót egy önkormányzatnak. Mint mondta, “teljesen ellehetetlenülhet egy település, ha mondjuk a leváltott polgármester vagy helyi testületi többség minden hátralévő döntését, intézkedését kritizálja, bojkottálja a majd ősszel hivatalba lépő új vezető”. Szerinte “a demokrácia játékszabályainak” jobban megfelelt volna, hogy 2024-ben lemegy a két választás két időpontban, és úgy változtatnak a törvényen, hogy a következő önkormányzati ciklus tartson rövidebb ideig, hogy a következő két választást 2029-ben egyszerre lehessen rendezni.”
Ahogy a Fidesz hamarosan törvényjavaslatként is benyújtani tervezett ötletéről nem kérték ki a Gémesi vezette MÖSZ véleményét, úgy nem hallott róla a bejelentésig a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke sem. Schmidt Jenő – aki egyébként a Somogy megyei Tab városának fideszes polgármestere – a hvg.hu-nak azt mondta, “a parlamenti kétharmad ezt megteheti, de az biztos, hogy érdekes helyzetet hoz, ilyen még sosem volt”. Azzal egyébként a kormányzattal jó viszonyt ápoló Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke is egyetért, hogy a helyzet “okozhat furcsaságokat”. Szita – aki 1994 óta vezeti polgármesterként Kaposvárt – a hvg.hu-nak azt mondta, “izgalmas, de kezelhető lesz a helyzet, ezért is szép a mi szakmánk”. Ő egyetértett azzal, hogy “felesleges öt hónapon belül két választást tartani”, bár megjegyezte: számára nem is az indokként említett 9-10 milliárdos spórolás a lényeg, mivel “a demokrácia pénzbe kerül”.
