Már “íródik” a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét”, és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait.
Már íródik a lezáró jelentés, néhány hét és elkészül”
– válaszolta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, miután arról kérdeztünk, hogy több határidő-módosítás után mikor fejezi be a Pegasus-ügy még augusztusban kezdett vizsgálatát.
Legutóbb egy hónapja, december elején érdeklődtünk Péterfalvinál, akkor a NAIH elnöke arra hivatkozott, hogy az Amnesty International miatt nem tudja lezárni az ügyet, mert a jogvédő szervezet nem adja át neki a 300 tételes telefonlistát, amely a vélhetően kémprogrammal figyelt, vagy megfigyelésre kijelölt számokat tartalmazza.
Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel
Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.
A botrányban ugyanis újabb és újabb telefonszámok és hozzájuk tartozó nevek kerültek elő, alátámasztva a gyanút, hogy a Pegasust nemcsak eredeti céljára – terroristák és bűnözők lehallgatására – használhatták, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek, fideszes gazdasági potentátok megfigyelésére is bevethették, sőt Áder János testőreit is célba vették vele. Erre utalt Péterfalvi is, amikor most a hvg.hu-nak azt mondta: folyamatosan jelennek meg újabb számok, “azokat is bevonjuk a vizsgálatba”.
Forró nyár a Pegasusszal - 2021 krónikája: Magyarország, 3. rész
A kémszoftver miatt kirobbant botrány utóélete sem tudta elterelni a figyelmet a kormány hadakozásáról a Norvég Alappal, Budapest csuklóztatásáról és arról, hogy a kormányfő lánya családjával Marbellára költözött. Volt olimpia, vadászati kiállítás és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Az év harmadik negyedévében elmaradt az uborkaszezon.
De mivel nem lehet a végtelenségig várni az újabb fejleményeket, arra voltunk kíváncsiak, Péterfalvi megfogadta-e az Amnesty Magyarország tanácsát, hogy mivel ők nem adatkezelők, és nincs meg nekik a telefonlista, érdeklődjön inkább az Amnesty nemzetközi, londoni központjánál.
Péterfalvi azt mondta: nekik is írt e-mailt, és kérte a listát, de még csak választ sem kapott. Úgy fogalmazott:
Mégiscsak furcsa, hogy nem is válaszoltak, nem segítik egy független hatóság vizsgálatát, és bárkitől információt kérek, úgy látszik, senkinek nem érdeke ez, pedig nem az érdekel, honnét van a lista.”
A hvg.hu megtudta: az Amnesty londoni központjából még valóban nem válaszoltak Péterfalvi levelére (amelyben amúgy válaszadási határidőt nem szabott a NAIH-elnök), de hamarosan megteszik.
5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk
Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.
Azt a NAIH-elnök is elismerte, hogy nincs jogi szankcionálási lehetőség a kezében, majd arra a felvetésre, hogy miért nem zárja le akkor a vizsgálatát a tételes telefonlista nélkül is, hiszen az adatvédelmi szempontok szerinti jogszerűség vizsgálata talán enélkül is elvégezhető, azt válaszolta:
A munka halad ettől függetlenül, még néhány hét és elkészül a jelentés nyilvános része.
Kétféle jelentés készül ugyanis: egy, a közvélemény számára is megismerhető nyilvános és egy minősített adatokat is tartalmazó nem nyilvános változat. A Pegasus-ügy részleteinek jelentős része ugyanis titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem.
A hvg.hu kérdésére most Péterfalvi azt mondta: az alapvetéseket, főbb megállapításokat, a jogszabályi környezetet és az annak való megfelelőséget taglaló nyilvános rész lesz talán százoldalas is. Az érdekesebb, nem nyilvános részből viszont semmit nem lehet közzétenni – erősítette meg a NAIH-elnök, aki azt is elárulta:
az ügynek nem volt olyan titkos részlete, adata, amit feloldottak volna a titkosítás alól, hogy bekerülhessen a nyilvános jelentésbe.
A Pegasus-üggyel Orbán Viktor miniszterelnököt először tavaly decemberben szembesítették az újságírók, később pedig az év végi kormányinfón a hvg.hu azt is megkérdezte tőle, nem akarják-e a tisztánlátás érdekében feloldani az ügy részleteinek titkosítását, de a miniszterelnök csak azt ismételte, amit korábban Pintér Sándor belügyminiszter is mondott: minden megfigyelés törvényesen zajlott.
Orbán kérdésünkre azt is elárulta, beszélt ugyan a témáról Pintér Sándor belügyminiszterrel, ám ő a titkosítás feloldására nem kérte, és nem is fogja kérni a miniszterét, mert "nem ez a kormány működési rendje".
| Részlet a 2021. december 21-i kormányinfó szó szerinti jegyzőkönyvéből |
Lengyel Tibor (HVG): A Pegasus-ügyben, ugye, azt mondják, hogy mindenkit törvényesen figyeltek meg. Ezt a miniszter úr is többször elmondta. Hogyha így van, amint ezt állítják következetesen, akkor a titokgazda miért nem oldja föl ezeket az iratokat, és tárják a nyilvánosság elé, hogy az aggályokat eloszlassák ez ügyben? Orbán Viktor: A titokgazda azért titokgazda, hogy ezt eldöntse. Lengyel Tibor (HVG): A titokgazda valószínűleg a belügyminiszter úr. Tehát eldöntheti akár úgy is, hogy ön megkéri rá. Tervez ilyet? Orbán Viktor: Igen, de nem, eszem ágában sincs. Lengyel Tibor (HVG): Miért nem? Orbán Viktor: Mert nem ez a kormány működési rendje. Tehát akkor egy idő után minden minisztériumot én fogok vezetni. Vannak világos szabályok, vannak vezetők, vannak felelősségek, és a szerint kell eljárniuk. És amíg a munkájukat jól végzik, addig ott vannak. Ha az ember átnyúl a miniszterek feje fölött, egy idő után a nehéz ügyekben azt fogja észrevenni, hogy ő dönt. Lehet, hogy céget lehet irányítani, a HVG-t, mint céget nem ismerem, de hogy egy kormányt nem lehet irányítani, az biztos. Világos felelősségi viszonyok, elhatárolások, karakterek, ez csak így megy. Lengyel Tibor (HVG): Beszélt esetleg miniszter úrral erről, hogy ő gondolkodik-e ezen? Orbán Viktor: Én megkérdeztem tőle, hogy van-e nekem teendőm. Azt mondta, hogy nyugodjak meg, minden törvényesen zajlik. |
Ezek után a hvg.hu a Belügyminisztériumhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a Pegasus-ügy anyagai egyáltalán mennyi időre vannak titkosítva – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának témába vágó ülésein elhangzottakat rögtön 2050-ig titkosították –, illetve arra is kíváncsiak voltunk, kezdeményezi-e Pintér Sándor belügyminiszter az ügy minősítésének feloldását.
A Belügyminisztérium válasza szerint "titkos információgyűjtési és adatszerzési szolgáltatás iratainak minősítésére a nemzetbiztonsági és a bűnüldöző szervek jogosultak, ahogy a minősítés felülvizsgálatára, a minősítés megszüntetésére is – a titokgazdák ezek a szervek". Hozzátették: az ebben a körben végzett tevékenység jogszerűségéről – mások mellett – az Országgyűlés illetékes két bizottsága számos alkalommal meggyőződött, és a tárca szerint
nem ismert olyan aggály, amit el kellene oszlatni.
A tárca szerint már csak azért sem indokolt a titkosítás feloldása, mert "a minősített adatok nyilvános ismertetése az ország hírszerzési, kémelhárítási és bűnfelderítési képességeit csökkentené". Kérdésünkre ugyanakkor megnyugtatásul közölték, hogy a NAIH vizsgálatát "a Belügyminisztérium és irányított szervei – ahogy korábban, úgy jelenleg is – a jogszabályi keretek között támogatják, a Belügyminisztérium nem lát olyan okot, amely érdemi jelentés elkészítését akadályozná".
Katrein Ferenc: „A Pegasusszal a saját politikai elitünket szolgáltattuk ki”
