Katrein Ferenc: „A Pegasusszal a saját politikai elitünket szolgáltattuk ki”

hvg360: Ebben az évben jó pár olyan esemény történt a közéletben, amelyeknek apropóján felmerült a titkosszolgálati szál. Nyilván ezekből a Pegasus volt a csúcs, de említhetném Szájer József brüsszeli kalandját éppúgy, mint például „Anonymus” Városháza-botrányát. Valóban több ügy mögött állhatnak titkosszolgálatok, vagy azért érzékeljük így, mert a politikai szereplők egyre többször dolgoznak „titkosszolgálati módszerekkel”?

Katrein Ferenc: Szerintem az a baj, hogy a politikusok fogékonyabbak lettek ezekre a módszerekre, talán azért, mert azt gondolják, ezzel az ő narratívájukat tudják előretolni a másikéval szemben. Konfrontatív helyzetet tudnak előidézni, ami a titkosszolgálatok számára nagyon rossz irány.

hvg360: Miért rossz ez a titkosszolgálatoknak?

K. F.: Azért, mert a szolgálatokat alapvetően nem erre tartják. És arra sem, hogy a politikai térben nekik bármilyen szerepet tulajdonítsanak. A szolgálatok úgy szeretnek dolgozni, hogy háttérben, csendben vannak, politikailag viszonylag intakt módon. Mert bár a szolgálatok kormányzati szervezetek és a hírigényeket a mindenkori kormánytól kapják, de alapvetően az alkotmányos keretek között tevékenykedhetnek, illetve a szövetségi rendszer keretein belül.

Tóta W.: Városházi mesék

Az Orbán-rendszernek nem lesz vége úgy, hogy megegyezünk a tirannoszaurusszal, és onnantól mindenki betartja a szabályokat. Vélemény.

hvg360: Szájer József lebukása kapcsán is felmerült, hogy az nem lehetett véletlen, biztos valamelyik külföldi titkosszolgálat machinációja állt a háttérben. Mit gondol erről? Eshet-e áldozatul egy viszonylag konfrontatív külpolitikát folytató állam egy ilyen akciónak?

K. F.: Nyilván lehetnek ilyen félelmei a kormánynak. Szájer esetében nehéz erre mit mondani, mert az ő életvitele viszonylag nagy körben ismert volt, tehát egy ilyen lebuktatáshoz nem kellett volna különösebb előkészület, titkosszolgálati rásegítés. Az más kérdés, hogy ezt a kockázatot miért nem kezelte megfelelően a politikán keresztül a magyar szolgálat, vagy a szolgálaton keresztül a politika. Miért nem adtak a szolgálatok jelzéseket a politikai döntéshozóknak, vagy ha adtak ilyeneket, akkor azokat miért nem fogadták el azt a döntéshozók? Nyilván nem a szolgálatok döntenek arról, hogy ki milyen pozíciókat kaphat, de javaslatokat, ajánlásokat tehetnek.

hvg360: Amíg ön a kémelhárításnál, vagy ahogy nevezik, a Cégnél volt, megesett, hogy szólni kellett egy döntéshozónak, hogy „vegyen vissza”, mert bajba kerülhet?