A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
A kormánypárti publicista azt javasolta, hogy írják össze, mely bírók vettek részt a februári tüntetésen. A DK-s Vadai Ágnes Polt Péter legfőbb ügyész véleményét kérte ki az ügyben, aki a NAIH-hoz továbbította az ügyet.
A mentőszolgálat belső vizsgálatot indított, mely nem talált felelőst. A rendőrség, illetve az Adatvédelmi Hatóság vizsgálatai még folyamatban vannak.
A Switch IT Kft. is jelezte a NAIH felé az adatszivárgást, amelyben több ezer személyes adat került ki az internetre.
Később végül csak megkapták a hivatalos levelet is.
A Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy készek együttműködni a hivatallal.
A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el.
A koronavírus idején az oltásregisztrációhoz használt e-mailcímekre teljesen más témájú levelek is érkeztek a kormánytól, de a hatóság szerint mindez rendben volt, mivel bárki leiratozhatott azokról.
A Bajnai Gordon érdekeltségébe tartozó cég korábban ugyanebben az ügyben nyert pert kormányközeli médiumokkal szemben.
Az ügyről Czeglédy Csaba tett bejelentést. A kiszivárgott adatokból az is kiderült, hogy a központ képzéseire aktív fideszes politikusok is jelentkeztek.
Nem először fordul elő, hogy a kormány propaganda terjesztésére használja a Covid-oltásokhoz évekkel ezelőtt megadott e-mail-címeket, most éppen a nemzeti konzultáció kitöltésére buzdító leveleket küldtek ezekre szét. Az adatvédelmi hatóság dolga lesz kivizsgálni, jogszerű-e ez.
A hatóság kifejezetten azt vizsgálta, hogy az ellenzéki előválasztás idején hogyan kezelte a cég az adatokat.