Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint a Tromsøi egyezmény megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigényléssel megismerjen közérdekű adatokat.
Nem először fordul elő, hogy a kormány propaganda terjesztésére használja a Covid-oltásokhoz évekkel ezelőtt megadott e-mail-címeket, most éppen a nemzeti konzultáció kitöltésére buzdító leveleket küldtek ezekre szét. Az adatvédelmi hatóság dolga lesz kivizsgálni, jogszerű-e ez.
Focihuligánokkal, alvilági alakokkal és terroristákkal került egy lapra a 444 fotóriportere, a NER elitjét követő Németh Dániel azzal, hogy neve alapján kockázatot jelzett a Nemzeti Információs Központ Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszere. Az indoklás nem ismert, de Németh munkájával függhet össze. Eközben a börtönből kegyelemmel szabadult Budaházy György információnk szerint szerepel az Egyesült Államok Terrorista Átvilágítási Központja által vezetett No Fly List adatbázisában.
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
Azt változatlanul nem tudni, hogy a Panyit bepanaszoló titkosszolga hogyan került a megfigyeltek listájára, azonban egy biztos: az ő bejelentése nyomán indított vizsgálatot a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Elfogytak az amúgy sem túl erős politikai eszközök arra, hogy többet tudjunk meg a Pegasus-megfigyelésekről – mondta a hvg.hu-nak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke. Stummer János éppen ezért élesen bírálta az ügyet vizsgáló Péterfalvi Attilát, akinek lett volna ugyan mozgástere, de szerinte a hatósági kontrollját “nem tudta vagy nem akarta ellátni”.
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be – mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú. Elhiszi, hogy „nem hangzik megnyugtatóan”, de tényleg bárkit meg lehet figyelni. A Nemzetbiztonsági Bizottság vagy az Európai Parlament szerinte megfogalmazhat ugyan aggályokat, de ezek politikai testületek. Arról is beszélt, hogy eltörölné a választási ajánlásgyűjtést és a „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.