Elfogytak az amúgy sem túl erős politikai eszközök arra, hogy többet tudjunk meg a Pegasus-megfigyelésekről – mondta a hvg.hu-nak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke. Stummer János éppen ezért élesen bírálta az ügyet vizsgáló Péterfalvi Attilát, akinek lett volna ugyan mozgástere, de szerinte a hatósági kontrollját “nem tudta vagy nem akarta ellátni”.
Nem volt átfogó a Péterfalvi Attila vezette hatóság jelentése a Pegasus-ügyben, egy sor releváns kérdést nem is vizsgáltak, amit pedig igen, annál sem „vitték túlzásba” az ellenőrzést – értékelte a hvg.hu-nak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 55 oldalas Pegasus-jelentését az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke.
Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.
Stummer János szerint „a Péterfalvi vezette NAIH egy tisztességes jogállamban valódi civil, sőt ami még fontosabb, hatósági kontrollt jelentene, de ezt a feladatát a Pegasus-ügyben nem tudta vagy nem akarta ellátni”. Ahogy ellenzéki oldalról már érte ezügyben kritika Péterfalvit és hivatalát – amit a NAIH-elnök egyébként visszautasított –, Stummer is a függetlenség hiányában látja a baj forrását, ahogy fogalmazott: “Péterfalvi Attilának az üléspontja határozza meg az álláspontját.”
Stummer kritizálta például, hogy a nyilvános jelentésben csak egyszer szerepel a Pegasusos megfigyeléseket – és általában a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtéseket – engedélyező Igazságügyi Minisztérium, ott, ahol az engedélyezek aláírásáról esik szó. Itt – hívta fel a figyelmet Stummer – Péterfalvi nem vizsgálta érdemben, hogy az engedélyezési jogkört általános érvénnyel átadhatja-e Varga Judit az államtitkárának, ahogy azt a miniszter nyilatkozta Völner Pálról, hanem beérte az akkor még államtitkár – nem sokkal később a Schadl-botrányba belebukó és lemondó – Völner nyilatkozatával, miszerint a vizsgált, konkrét esetekben helyettesítette főnökét.
Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be - mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú.
Stummer szerint bár Péterfalvi a kérdés „generális vizsgálatának felelősségét áttolta a bizottságunkra”, ők nem sokat tudnak tenni. A bizottság a valamelyik titkosszolgálatot felügyelő három minisztert kérdezheti megjelenési kötelezettség mellett, az igazságügyi minisztert nem – tavaly ősszel is hiába hívták meg az egyik ülésre Varga Juditot, ő Völnert küldte maga helyett, „az ő válaszaival pedig nem jutottunk előre”.
A hvg.hu megkérdezte már az engedélyeztetés szabályszerűségéről a múlt héten Varga Juditot, de szerinte minden rendben a téren:
Abban egyébként Stummer János egyetértett Péterfalvival, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság egy politikai testület, politikus tagokkal, „hiszen politikai jogkörben látjuk el a titkosszolgálatok parlamenti felügyeletét”, és mint ilyen testületnek, valóban kevesebb jogosítványa van a vizsgálódásra a Pegasus-ügyben, mint az adatvédelmi hatóságnak. „Ha a kormánypártok nem szabotálnák tovább, és létrejöhetne egy ténymegállapító albizottság, akkor is csak anonimizált iratokat láthatnánk” – magyarázta. Az elnök megjegyezte,
az, hogy a NAIH nem végzett alapos munkát, az is bizonyítja, hogy a Pegasus-vizsgálatban csak egy szűk érintetti kört vizsgáltak.
Miközben évi mintegy 1200-as nagyságrendű miniszteri engedélyes megfigyelés történik, a jelentés egy összesen százas mintát vizsgált, ennek pedig csak egy része volt Pegasusos ügy, vagyis „Péterfalvi összesen nem ellenőrzött annyi ügyet, ahány Pegasusos megfigyelés eddig történt, mert azok száma több százra tehető”. Eddig – fűzte hozzá Stummer, mondván: a Pegasussal jelenleg is folyhat adatgyűjtés, hiszen a Péterfalvi-jelentés is rögzíti, hogy az eszköz engedélyét nem vonták vissza.
Arra a kérdésre, hogy ha a bizottságnak is ennyire korlátozott a jogköre az ügyben, akkor tényleg nem tudunk-e meg többet a megfigyelésekről, Stummer azt válaszolta, hogy „minket, politikusokat is igyekeznek a hatóságok elzárni minden információtól, ha Kósa Lajos nem kotyogja ki november elején, hogy valóban használták a kémszoftvert, akkor a Péterfalvi-jelentésig ezt se tudtuk volna”. A bizottság mozgásteréről pedig azt mondta, „mi saját jogon ennél nem juthatunk előrébb, de
nem tartom kizártnak, hogy más forrásból érdemi információk kerüljenek még nyilvánosságra ebben az ügyben”.
A Pegasus-botrány kapcsán egyébként azt továbbra sem tudni, volt-e vizsgálat az ügyben az igazságügyi tárcánál, mert nem árulják el, de az Európai Parlamentben lehet, hogy külön vizsgálóbizottság foglalkozik majd a kérdéssel, mivel egyes brüsszeli kommentárok szerint a Pegasus lehet Európa Watergate-botránya. Az EU-n kívül, Izraelben is egyre komolyabb politikai hullámokat vet a botrány, de a Fidesz általában elintézi az ügyet azzal, hogy Gyurcsányra mutogat.
Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak
