A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idén ötödik alkalommal készített összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről. A jelentés szerint 2020-ban három visszatérő vagy jelentős téma csúcsosodott ki: a koronavírus hatásai, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.

Az alapítvány szerint a családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat. A segélyvonalak forgalma megduplázódott, és 2020 márciusában 1,5-szer annyi családon belüli bántalmazásról érkezett bejelentés a rendőrséghez, mint az előző év azonos hónapjában. Nőtt az alkoholfogyasztás és a függőségek a gyerekek és a családok körében is, emellett láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai is. Az alapítvány szerint

a hátrányos a helyzetű családokra óriási súly nehezedett, melyeken a bővülő családtámogatások alig változtattak.

A közleményben úgy fogalmaznak, hogy 2020 és a pandémia versenyfutás volt az idővel, mellyel a jogi szabályozás csak próbálta felvenni a ritmust. Minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás, melyek több mint 60 százalékát a koronavírus-járvány következtében hozták. Hozzáteszik, hogy a gyermekotthonokban elrendelt látogatási tilalom, a személyes kapcsolaton alapuló védőnői, gyermekvédelmi, háziorvosi ellátás átalakulása számos problémát szült, vagy hagyott elfedve.

Az alapítvány szerint 2020 a korlátozások éve volt, de nem csak azért, mert szabályozták, hogy mikor és hova mehetünk a járvány alatt: több diszkriminatív rendelkezés is született. Kiemelik, hogy az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, ami további kirekesztésnek ágyazott meg. Emellett szűkült, hogy mi a család, és hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe kerültek az LMBTQI-gyerekek és a nemi nevelés. Megszűnt az önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, és az átszervezése korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket. A parlament pedig elutasította az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók és az azonos nemű párok.

A jelentésben arról is írnak, hogy 2020-ban minden 10. gyerek veszélyeztetett volt (közel 103 ezer gyerek) valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt (59%), és ez volt az év, amikor megjelent az úgynevezett vírusbullying. Ez utóbbi annak jelensége, amikor a gyerekek kiközösítik, zaklatják azt a társukat, akiről kiderül, hogy elkapta a koronavírust.

Az alapítvány szerint főleg az olyan gyerekeket hibáztatják társaik, akikről később derül ki, hogy tudtuk nélkül betegen jártak iskolába.

A jelentés szerint a járvány miatt megnövekedett digitális jelenlét és webkamera-használat új adatvédelmi kérdéseket vetett fel, az internetet pedig a gyerekek ötöde nem találta biztonságosnak, és a reklámok után az álhírek zavarták őket a legjobban.

Azért jó dolgokról is hírt adtak: fontos előre lepések történtek például a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az erőszak áldozatainak védelme terén. Az alapítvány ezt úgy értékeli, hogy a jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. Ugyanakkor egy 20 ezer gyereket érintő, politikailag kényes botrány kellett ahhoz, hogy többet beszéljünk az online visszaélésekről, a felelős közösségimédia-használatról, amitől nem független, hogy az előző évhez képest kétszeresére, 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma – írták.

A jelentés teljes hosszában itt olvasható.