A bíróság ma megküldött ítélete szerint nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása

– írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében. Szél a kormánynak azt a döntését támadta meg, amely 10 évre titkosította a vasútvonal finanszírozására kötött hitelszerződést. A titkosítás mellett azzal érveltek, hogy „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését” veszélyeztetné a szerződés adatainak nyilvánossága.

Szél a bírság döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, mert – mint fogalmazott –

A hitelszerződés megismeréséhez igenis joga van az adófizetőknek, akiknek 750 milliárd forintot kell majd fizetniük anélkül, hogy tisztában lennének a kínai hitel feltételeivel és a beruházás részleteivel.

Az ügyészség elutasította Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasút építése miatt tett feljelentését

A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja.