A magyarországi intenzív osztályok állapotáról közölt beszámolót a Magyar Orvosi Kamara. A Svéd Tamás titkár által jegyzett, beszédes "Realitás" című írásban az egészségügyi dolgozók osztották meg tapasztalataikat.

A MOK a beérkezett jelzések alapján a pozitívumok közé sorolja, hogy valóban van elég lélegeztetőgép, és az egyéb intenzív terápiás eszközök (perfúzorok, infúziós pumpák) száma is megfelelőnek mondható. A kamara szerint biztosítottak a betegágy melletti monitorozás eszközei, a dolgozók megfelelő enni és innivalóhoz jutnak, és azt is kiemelték, hogy többen kisegítik egymást, ha túlterhelt lenne egy Covid-osztály.

Svéd Tamás azt írja, hogy van néhány negatívum, amin viszont könnyű lenne javítani. Több védőfelszerelés van, mint tavasszal, de azért még mindig nem elegendő számú, illetve csak néhány helyen épültek ki a központi monitor- és videórendszerek. A MOK szerint az is baj, hogy még nincs egy országos protokoll a gyógyszerek alkalmazására.

Vannak viszont olyan negatívumok a MOK szerint, amiket nehezen lehetne kijavítani.

Nincs elegendő nővér minden kórteremben. Szakápolóból még kevesebb van, míg korábban 14 ágyra is éppen csak voltak elegen, most több, mint 50-re kellene felügyelniük. Szintén problémásnak tartják, hogy egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esik átlagosan, a melléjük rendelt személyzet létszáma pedig változó. A kamara szerint jelentős különbségek vannak mind az átvezényelt személyzet, mind a betegek eloszlásában.

Kezdetben ötösével rendeltek át szakorvosokat, szakápolókat más kórházakból az első szintű Covid-ellátó helyekre. A múlt hétig ezen személyzet a Covid-osztályokon segített be – miközben a helyi erők a még továbbra is futó elektív műtőkben dolgoztak. Időközben aztán a küldő kórházak jelentős része is Covid-ellátóvá emelkedett, megteltek betegekkel"

 - írták.

A MOK összegzése szerint az ellátás a legtöbb Covid-ellátásra berendezett intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos. A szakdolgozók és további kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a kimenetelt javító hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás.

Az ápolás erőforrásainak elégtelensége miatt sérülnek a sterilitás szabályai és rettentően gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása (VAP), a kanülszepszisek, véráram infekciók, jelentősen rontva a gyógyulás esélyeit.

A Magyar Orvosi Kamara azt javasolja, hogy fagyasszák be az intenzív osztályos ágyak számát, biztosítsanak még szakszemélyzetet, illetve olyan intermedier ellátó osztályok kialakítását javasolják, ahol terápiákkal megakadályozható, hogy a romló állapotú betegek intenzív osztályra kerüljenek, másrészről az onnan kikerülőkre való átmeneti nagyobb odafigyelés is fontos lenne.

A múlt héten jelentette be Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, hogy a MOK létrehoz egy új felületet, amin orvosok számolnak be arról, milyen problémákat okoz a koronavírus a kórházakban. A "realitás projekt" elnevezésű rendszer indulása után az első beszámolókat a hvg.hu is ismertette. A Covid-osztályoktól és ambulanciáktól beérkező reakciók szerint többek között problémás, hogy nincs elég munkaerő, sok adminisztráció hárul az egészségügyi dolgozókra, valamint, hogy sok intézményben nem választják el megfelelően a koronavírusos és a nem koronavírusos betegeket. Az akkori beszámolóban szintén a pozitívumok között említették, hogy van élelem és innivaló a dolgózóknak, és elhivatottan végzik a munkájukat.