„A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt 2017-ben fogadták el. A kormánytöbbség arra hivatkozott – egyebek közt Soros György különböző szervezeteknek nyújtott támogatásaira utalva –, hogy tisztánlátásra van szükség, milyen pénzből működnek a civil szervezetek. A jogszabály ellen tiltakozók viszont azt mondták: honlapjukon addig is közzétettek minden támogatást, viszont a „külföldről támogatott” megjelölés megbélyegzést jelent. Miközben a Vöröskereszttől és állatvédőktől a testvérvárosuktól anyagi segítséget kapó kisvárosi egyesületekig sokan engedelmesen kiírták, hogy őket külföldről támogatják, a fő célpontnak szánt jogvédő szervezetek ezt megtagadták. És nem történt velük semmi.

Többen rögtön az Alkotmánybírósághoz fordultak, de az az uniós bíróságon szintén megindult eljárásra hivatkozva felfüggesztette a tárgyalást, pedig Stumpf István akkori alkotmánybíró elmagyarázta kollégáinak, bár leszavazták: Luxemburgban azt nézik, hogy az uniós alapszerződést sérti-e a törvény, nekik pedig azt kellene vizsgálniuk, hogy a magyar alaptörvénynek megfelel-e. Ez nem ugyanaz. Az Ab azonban még most sem foglalkozik az üggyel, annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága közben döntött. Júniusban kimondta: Magyarország a törvénnyel hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be, amelyek sértik a szabad tőkemozgást, valamint a személyes adatok védelméhez való és az egyesülés szabadságához fűződő jogot.

Tóth Bertalan és Harangozó Tamás (MSZP), valamint Szabó Tímea (Párbeszéd) rögtön, már június 19-én benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy az EU bírái által elmarasztalt jogszabályt helyezzék hatályon kívül, és az annak alapján létrehozott nyilvántartást töröljék. Erről a tervezetről mondta ki az igazságügyi bizottság október 26-án, hogy meg kell tárgyalni.

De érdemes lesz figyelni, mi történik ezután. Ugyanis előfordulhat, hogy sokáig nem tűzik a plenáris ülés napirendjére. Arra is volt példa, hogy a klímavészhelyzetről szóló ellenzéki javaslatot fideszes módosításokkal teljesen átírták, és végül az eredeti benyújtók meg se szavazták. Igaz, ezt a mostani javaslattal nehéz lenne megtenni: vagy elfogadják és törlik a vitát kiváltó törvényt, vagy nem. Továbbá volt pozitív ellenpélda is: a különálló közigazgatási bíróságokat, amelyek megalakításáról szintén uniós ellenvetések miatt tett le a kormány, egy éve ellenzéki előterjesztés alapján törölték az alaptörvényből.

Most tehát a következő hónapok országgyűlési napirendjeit kell figyelni: bekerül-e tényleg a plenáris ülésre, hogy visszavonják a 2017-es törvényt.