Domány András
Szerzőnk Domány András

Még ez is előfordulhat, mert az országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén a kormánypárti többség tárgysorozatba vett – azaz besorolt a megtárgyalandók közé – egy erre vonatkozó MSZP–Párbeszéd-javaslatot.

„A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt 2017-ben fogadták el. A kormánytöbbség arra hivatkozott – egyebek közt Soros György különböző szervezeteknek nyújtott támogatásaira utalva –, hogy tisztánlátásra van szükség, milyen pénzből működnek a civil szervezetek. A jogszabály ellen tiltakozók viszont azt mondták: honlapjukon addig is közzétettek minden támogatást, viszont a „külföldről támogatott” megjelölés megbélyegzést jelent. Miközben a Vöröskereszttől és állatvédőktől a testvérvárosuktól anyagi segítséget kapó kisvárosi egyesületekig sokan engedelmesen kiírták, hogy őket külföldről támogatják, a fő célpontnak szánt jogvédő szervezetek ezt megtagadták. És nem történt velük semmi.

Többen rögtön az Alkotmánybírósághoz fordultak, de az az uniós bíróságon szintén megindult eljárásra hivatkozva felfüggesztette a tárgyalást, pedig Stumpf István akkori alkotmánybíró elmagyarázta kollégáinak, bár leszavazták: Luxemburgban azt nézik, hogy az uniós alapszerződést sérti-e a törvény, nekik pedig azt kellene vizsgálniuk, hogy a magyar alaptörvénynek megfelel-e. Ez nem ugyanaz. Az Ab azonban még most sem foglalkozik az üggyel, annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága közben döntött. Júniusban kimondta: Magyarország a törvénnyel hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be, amelyek sértik a szabad tőkemozgást, valamint a személyes adatok védelméhez való és az egyesülés szabadságához fűződő jogot.

Tóth Bertalan és Harangozó Tamás (MSZP), valamint Szabó Tímea (Párbeszéd) rögtön, már június 19-én benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy az EU bírái által elmarasztalt jogszabályt helyezzék hatályon kívül, és az annak alapján létrehozott nyilvántartást töröljék. Erről a tervezetről mondta ki az igazságügyi bizottság október 26-án, hogy meg kell tárgyalni.

De érdemes lesz figyelni, mi történik ezután. Ugyanis előfordulhat, hogy sokáig nem tűzik a plenáris ülés napirendjére. Arra is volt példa, hogy a klímavészhelyzetről szóló ellenzéki javaslatot fideszes módosításokkal teljesen átírták, és végül az eredeti benyújtók meg se szavazták. Igaz, ezt a mostani javaslattal nehéz lenne megtenni: vagy elfogadják és törlik a vitát kiváltó törvényt, vagy nem. Továbbá volt pozitív ellenpélda is: a különálló közigazgatási bíróságokat, amelyek megalakításáról szintén uniós ellenvetések miatt tett le a kormány, egy éve ellenzéki előterjesztés alapján törölték az alaptörvényből.

Most tehát a következő hónapok országgyűlési napirendjeit kell figyelni: bekerül-e tényleg a plenáris ülésre, hogy visszavonják a 2017-es törvényt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
Itthon Ballai Vince 2021. április. 13. 20:00

„Az első hullámot még kinevettük, most napról napra jönnek a megdöbbentő halálesetek”

Egy család negyvenes éveiben járó testvérpárja – csak egy példa az Ózd környéki roma közösségekben koronavírus miatt elhunytak közül. A vírus nem válogat, egy helyi háziorvos szerint többségi és a kisebbségi közösségekben egyformán tombol a járvány. A romák körében mégis nagyobb a kockázat, de nem csak az általánosan rosszabb egészségi állapotuk miatt.