Már jobban állnak az ellenzéki pártok, mint a 2018-as választás előtt, a Momentum elnökségi tagja szerint az elmúlt 10 évben nem volt ennyi esélyük a Fidesz ellen, mint most. A pártelnökök csütörtökön állapodtak meg abban, a 2022-es választáson közös jelölteket indítanak és közös programot írnak, azonban sok még a nyitott kérdés. Závecz Tibor elemző mindenesetre azt mondja, az egységesülő ellenzék potens kihívója lehet a Fidesznek.
Belátható távolságra kerülnek az ellenzéki pártok a Fidesztől, amennyiben a csütörtökön nyilvánosságra hozott megállapodásuk a közös ellenzéki jelöltek indításáról azt eredményezi, hogy a hat párt támogatói teljes létszámban, gond és kivétel nélkül a kiválasztottra szavaznak. A júliusi adatok szerint ez sem fej-fej melletti állást jelent: a biztos pártválasztókat nézve 10, a teljes népességet nézve 6 százalék a Fidesz előnye a DK + Jobbik + LMP + Momentum + MSZP + Párbeszéd előtt.
A csütörtöki megállapodásról itt olvashatnak:
Mindenhol közös ellenzéki jelölt lesz 2022-ben
Hat ellenzéki párt elnöke megállapodott arról, a 2022-es országgyűlési választáson minden körzetben egy jelöltet állítanak a fideszessel szemben. Megállapodtak arról is, az október 11-i időközi választáson egy jobbikos jelölt mögé állnak be.
2018-ban egy ilyen matek elképzelhetetlen lett volna: a baloldal "demokratikus ellenzéki pártok" elnevezéssel különböztette meg magát a Jobbiktól, a széles együttműködés kizárt volt, de még a "demokratikus oldalon" belül sem jutottak dűlőre (gondoljunk csak az LMP különállására), noha egyre több szervezet buzdított a "legesélyesebb jelölt" támogatására. Az esetleges és koordinálatlan visszalépések után a Fidesz több körzetben egy hajszállal nyerve szerzett újabb kétharmadot. 2018 végén kezdődött a változás, mikor az ellenzéki pártok közösen tüntettek a túlóratörvény ellen, majd következő tavasszal Gyurcsány Ferenc DK-elnök sokakat meglepve arról beszélt,
Az őszi önkormányzati választáson több helyen közösen támogattak jelölteket, a dunaújvárosi időközi országgyűlési választáson pedig 2022 "főpróbáját" is megtartották, mikor közösen álltak be a jobbikos Kálló Gergely mögé. Októberben, a szerencsi időközi választáson ismét tesztelik a rendszert, ismét egy jobbikost támogatva. A hat ellenzéki párt elnöke csütörtökön állapodott meg arról, hogy mind a 106 egyéni körzetben közös jelöltet állítanak - akit tárgyaláson vagy előválasztással választanak ki -, és közös programot is írnak.
Megint jön a Gyurcsány-probléma?
Bár sok a nyitott kérdés, (hol lesz előválasztás, azt milyen módszerekkel bonyolítják le, hány lista lesz, közös lesz-e a miniszterelnök), a Momentum elnökségi tagja, Hajnal Miklós szerint az előző választás előtt történtekhez képest így is két év fórjuk van,
és már jobbak az ellenzék esélyei, mint az elmúlt 10 évben valaha is voltak.
A nyitott kérdések azonban nagyon is fontosak: a közös listát illetően például eltérnek az álláspontok (a végső forma pedig sok mindent befolyásol, például hogy hogyan sakkozzák össze a jelölteket, vagy hogy mást ne mondjunk, a kampánytámogatást). A DK-MSZP-Párbeszéd egy nagy közös listát akar, a Jobbik elnöke, Jakab Péter viszont februárban a hvg.hu-nak adott interjúban közölte,
nem fog Gyurcsánnyal egy listán szerepelni,
és azt sem akarja, hogy tősgyökeres jobbikos kényszerből olyanra szavazzon listán, akire sosem akart. Ebből a megfontolásból ő a Jobbik-Momentum-LMP listát szorgalmazta. A csütörtöki megállapodás után megkérdeztük Jakabot, változott-e a véleménye. Azt írta, a tárgyalások még nem tartanak a listáknál, anélkül is számos "történelmi jelentőségű" döntés született.
A Jobbik továbbra is olyan konstrukciót támogat, amely képes maximalizálni a kormánykritikus szavazók számát.
Megkérdeztük, mi lesz, ha a többség közös listát akar, beleáll-e a Jobbik, mire azt írta,
a pártelnöki tárgyalóasztalnál a felek folyamatosan a konszenzusos döntéshozatalra törekednek, vagyis igyekszünk olyan megoldást találni, amely mindenki számára elfogadható.
Attól viszont nem tágít, hogy a Jobbikból kizárt politikusok (akik közül többen igen jó eredményt értek el 2 éve) nem lesznek közös jelöltek, vagy ha mégis, a Jobbik rájuk indít mást. Megkérdeztük Hajnal Miklóst, hogy ezt a szempontot mennyire tudják figyelembe venni, mire azt mondta, biztos felmerül majd ez is a tárgyaláson, mikor személyekről döntenek, meglátják, kinek milyen fenntartásai vannak. "Mindent ki kell tenni az asztalra, abból vonunk gyököt, megnézzük mi marad, ki mennyire kompromisszumkész, hogyan tudjuk összerakni a közös konstrukciót."
A Fidesz még közbeszól?
A momentumos politikus nem tudta megmondani, mikorra juthatnak dűlőre a listáról, más, névtelenséget kérő forrásunk viszont úgy véli, év végére meglesz a teljes megállapodás. Ő amiatt aggódik, mi lesz, ha két listán indulnak a pártok, a Fidesz pedig belenyúlva a választási törvénybe változtat a feltételeken (most 27 jelölt kell az országos listához, ennek a duplájára emelésétől tart), illetve azt sem látja, hogyan lehetne mind a 106 körzetben előválasztást tartani, ahogy az igényként felmerült. Beszéltünk olyannal is, aki szerint a megállapodás ellenére még előfordulhatnak kavarások, hátba szúrások, de ő most a korábbinál sokkal korrektebb dinamikát érzékel.
Megkérdeztük Závecz Tibort, a Závecz Research ügyvezető igazgatóját, hogy közösen indulva valóban van-e esélye az ellenzéknek, illetve meg lehet-e ezt ebben a fázisban jósolni egyáltalán. Azt mondta, a jelenlegi támogatottsági adatok és az ellenzéki oldal átszavazási hajlandósága azt mutatja,
akár szoros verseny is lehet a Fidesz és az eddigieknél sokkal szorosabban együttműködő ellenzék között.
Závecz szerint az előző három parlamenti választrás előtt másfél évvel eléggé biztosak lehettünk a győztesben, most viszont korai lenne nyertest hirdetni.
A Fidesznek tetemes az előnye a pártlistán, de az egységesülő ellenzékben potens kihívója lehet.
Azt azonban hangsúlyozta, a 106 egyéni körzetre vonatkozó megállapodás szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy az ellenzék megszerezze a mandátumok többségét, a jelöltek kiválasztásának módja legalább ennyire fontos. Ebben nem kell egységesnek lenni: ahol ellenzéki jelölt győzött 2018-ban, ott elég lehet egy közvélemény-kutatás arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a teljesítményével, ahol nagyon szétaprózódott a választókerület, könnyebb tárgyaláson dönteni. Ahol viszont technikailag megvalósítható, ott előválasztást kell tartani, hiszen Závecz szerint annak van felhajtó ereje, aktivizálja a választókat, a jelöltről ráadásul elmondható, hogy „valamit már megnyert.” Úgy látja, a budapesti sikerben is nagy ereje volt ennek.
Politikailag hasznos lehet az ellenzéknek, ha a miniszterelnök-jelöltet is így választják ki, de csak akkor, ha az országos előválasztáson mindenki részt tud venni, aki akar, illetve „az ügy iránt elkötelezett.” A módszer előnye, hogy nem érné az a vád az ellenzéket, hogy „sötét, füstös szoba mélyén állapodnak meg egymással”, a lemaradóknak pedig nehéz lesz a döntés ellen ágálniuk, vagy megsértődni.
A lista kérdése is legalább ennyire fontos. A Závecz Research egy hónappal ezelőtti kutatása szerint az ellenzéki szavazók 87 százaléka támogatta a közös jelöltet, 83 százalék a közös listát is. Mindössze 5 százalék akart több listát, a többi bizonytalan. A közös jelölteket pártpreferenciától függetlenül támogatták, a közös listánál viszont egy egész kicsit osztottabb a mezőny: a DK-s és Momentumos szavazók 80 és 81 százaléka támogatná „csak” azt (4 illetve 7 százalék kifejezetten ellenzi), míg más pártoknál 88-91 százalék az arány.
Mi mozgósít vajon jobban
Ez alapján Závecz szerint kimondható, hogy „az ellenzéki választók első elementáris igényét kielégítették a pártok” a csütörtöki megállapodással, a másodiknál viszont lehetnek érdekkülönbségek például abban, ki hányadik legyen a listán. A két lista sem „harakiri”, de szerinte az egy lista pszichológiai szempontból jobb volna az ellenzék szempontjából. „A választónak nem kell gondolkodnia, ha egy az egy ellen megy a két oldal, abban egyszerűbb eligazodnia, mint a politikai eszmefuttatásokat a fejében tartani. Erre jobban megmozdul a választó, ráadásul ez erőt is mutat.”
László Róbert, a Political Capital választási elemzője más véleményen van: megérzése szerint ugyanis jobban lehet mozgósítani az Orbán-ellenes választókat akkor, ha legalább egy pici választási lehetőségük van, és legalább a pártcsoportosulások közül kiválaszthatják a vonzóbbat.
Így nem kell magán szemen köpnie a jobbikosnak, hogy Gyurcsányra szavazott, vagy a gyurcsányistának, hogy a Jobbikra.
Valóban kérdés, mennyire szívesen szavaz egy jobbikos Gyurcsányra - és fordítva. Erről friss mérések nincsenek, és László szerint nehéz is kutatni.
Szerintem a választó egy közvélemény-kutatás során nem tudja eldönteni, hogyan szavazna fiktív helyzetek sorozatában. Elutasítottságot lehet mérni, de inkább annyival, hogy látnák-e Gyurcsány Ferencet fontos pozícióban. Azt már nehezebb végiggondolni, mennyire zavaró egy hatpárti listára rejtett DK-logó, ha Orbán leváltása a tét.
A helyzettel mindenesetre nem most találkoznak majd először a választók, a folyamat 2018-ban, a néhány visszalépéssel és az esélyesre buzdítással már elindult, és működött is, hiszen legesélyesebbnek jelölt jobbikosok több szavazatot kaptak, mint a listájuk - mondja Závecz. Amióta pedig Jakab Péter a Jobbik elnöke, a pártban megerősödött az az irányvonal, hogy csak közösen lehet legyőzni a Fideszt, és szerinte a párt aktuális szavazói értik is ezt. Úgy tartja, a közös jelölt illetve lista miatt marginális lehet a szavazók lemorzsolódása.
