„Az első csatát megnyertük, ez a győzelem a zsákban van” – így értékelte a koronavírus elleni védekezés első ütemének végét Orbán Viktor. De a védekezés során a miniszterelnök több csatát is felvállalt, aminek a célja egyértelmű volt: politikai ellenfeleivel próbált meg leszámolni.
Eddig szerencsés csillagzat alatt kormányozta az országot Orbán Viktor, ugyanis a 2010-es válságkezelést leszámítva nem kellett komoly politikai és gazdasági válságkezeléssel megküzdenie, a mögöttünk álló évtized nyugodt is lehetett volna, ha Orbánnak és a Fidesznek nem az ellenségképek folyamatos keresése-megteremtése, majd az ezek ellen vívott harc volna a politikai alapvetése.
Talán ezért nem ismerte fel elsőre a miniszterelnök, hogy mivel is áll szemben, ugyanis a koronavírust nem ő teremtette, ez nem egy kitalált ellenség, mint az IMF, Brüsszel vagy Soros György, hanem egy világjárvány. Február végén még úgy nyilatkozott, hogy a menekültkérdés a történelmi kihívás, nem a koronavírus, aztán innen jutott el oda, hogy rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdetett, és különleges jogkörökkel ruházta fel magát.
Ennek most vége, a parlamentben kedden szavaznak a veszélyhelyzet megszűnéséről, valamint arról, hogy mi jön ezután. Lényegében az a forgatókönyv, hogy Orbán, mint egy étlapról, kiválasztja, mi kell neki a rendkívüli időszakban bevezetett intézkedésekből, és szélesebb felhatalmazást kér egészségügyi válsághelyzet idejére.
A kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, az azóta eltelt több mint három hónap közpolitikai mérlege felemás.
Orbán és a kormány mellett az operatív törzs és Müller Cecília országos tiszti főorvos is folyamatosan három célról beszélt: lassítani kell a járvány terjedését, el kell érni, hogy minél később lépjen be az ország a tömeges fertőzések szakaszába, illetve hogy az egészségügyre ne szakadjon rá egyszerre több tízezer beteg. A tömeges fertőzések időszaka a járvány első hullámakor nem jött el (a hivatalos adatok szerint négyezernél alig több fertőzöttet igazoltak, a halottak száma pedig nem éri el a hatszázat), miközben a néhány száz kilométerre lévő Olaszország az európai járvány egyik gócpontja volt.
A védekezés sikere nem Kásleren múlt
Azt pedig még Orbán legnagyobb kritikusai sem vitatták soha, hogy a meghozott intézkedések szükségesek voltak, a probléma inkább a hogyannal és a járulékos politikákkal volt. A miniszterelnök is külön kiemelte legutóbbi rádióinterjújában, hogy a koronavírus elleni védekezés elsősorban az embereken múlik, a korlátozó intézkedések jelentős részét elfogadták az érintettek. Ugyan az iskolabezárásoknál a miniszterelnök fél nap alatt gondolta meg magát, az elején még mereven elzárkózott ettől, de a járványügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy a határok lezárása, a kijárási korlátozások és az egyéb intézkedések meghozták a várt eredményt.
„Az időben meghozott járványügyi intézkedések nagyon hatékonyak voltak, Magyarország legfőbb sikere, hogy sikerült ellaposítani a járványgörbét, de a koronavírus-járvány elhúzódó lesz” – mondta még április legvégén Müller.
A védekezés sikere azonban nem az egészségügyért is felelős Kásler Miklós miniszteren múlt, és erre Orbán is rájött, hiába mondta később azt, hogy miniszterének érdemei történelmi nagyságúak. Az egészségügyet ugyanis rekordgyorsasággal alakították át honvédelmi szempontok alapján, a kórházparancsnoki rendszer pedig annyira megtetszett Orbánnak, hogy az a veszélyhelyzet megszűnése után is marad. A szakmát és a környezetét hol megrémítő, hol megmosolyogtató Kásler (emlékezetes, amikor azt mondta, hogy a diákok és a szülők is élvezték az online tanítást, de az is, amikor úgy fogalmazott, lehet, hogy nem volt emlőrákszűrés, de ennek nincs következménye) helyett a védekezés – és ezzel az egészségügy – tényleges irányítója Orbán mellett régi harcostársa, Pintér Sándor lett, akire most aztán tényleg illik a mondás, hogy mindenhez is ért.
A védekezés fontos kormányzati pillére volt az eszközbeszerzés, milliónyi maszk és több védőfelszerelés jött, volt olyan hét, hogy ezernyolcszáz lélegeztetőgép érkezett Kínából. A gépek gyártása már Magyarországon is elindult, igaz, a 444 korábbi összesítése szerint a járvány csúcsán is csak 82-en szorultak gép lélegeztetésre. Ráadásul politikai befolyás is érkezhetett a repülőtereken landoló kínai maszkokkal.
Szijjártó: "10 ezer lélegeztetőgépet vettünk Kínából"
Kedden szavaz a Parlament a veszélyhelyzet végéről, a rendkívüli jogrend megszüntetéséről - kezdte beszédét Szijjártó Péter külügyminiszer a Parlamentben. Emlékeztetett, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény megszavazása - amit az ellenzék felhatalmazási törvényként emleget - nem telt el 90 nap.
De Orbán nem csak a koronavírussal harcolt. Ugyanis a járványt felhasználva a mostanság önmagát fickósnak érző Orbán megpróbálta levadászni ellenfeleit. Ennek a legplasztikusabb megjelenési formája az a törvényjavaslat volt, amivel a veszélyhelyzet idejére megkötötte volna a polgármesterek kezét a kormány. A terv az volt, hogy beültetik föléjük a védelmi bizottságokat. Fideszes polgármesterek és miniszterek tiltakozása is kellett ahhoz, hogy fél nap alatt visszakozzon a kormány, de a kormányzati szándék egyértelmű volt: a hatalmat koncentrálni kell, amire a járvány remek lehetőség.
Fojtó nyakörv az önkormányzatokon
A felhatalmazási törvény pedig megmutatta az illieberális demokrácia alapvetését: ha valamivel vissza lehet élni, azzal vissza is élnek. Amikor a törvény első nekifutásra nem ment a Házon, mert az ellenzék nem adta meg ehhez a négyötödös felhatalmazást, már akkor tudni lehetett, hogy mivel fogja támadja a Fidesz ellenzéket: a vírusnak szurkol, hátráltatja a védekezést, nem képesek félretenni politikai érdekeiket és összefogni a veszélyhelyzetben. Ráadásul a párttámogatások felét is elvették, amit a Fideszen kívül mindenki megérez.
Ezek a toposzok hónapok óta velünk vannak, és nem kell, hogy a zsebünkben legyen egy politológiai jósgömb ahhoz, hogy tudjuk, a 2022-es kampányig így lesz ez.
Azonban Orbán nemcsak szavakban, tettekben is belevetette magát a leszámolásba. Eddig ugyanis csak póráz volt az önkormányzatokon, de most fojtó nyakörvet kaptak, a járvány ürügyén és leple alatt a kormány komoly megszorításokat vezetett be az amúgy is nehéz helyzetben lévő települési önkormányzatokra.
- A teraszos vendéglátó egységeknek szeptemberig nem kell közterület-használati díjat fizetniük (ez az esetek jelentős részében az önkormányzatokat érinti).
- Az ingyenes parkolás bevezetése miatt az önkormányzatok parkolási díjbevételektől estek és esnek el.
- A kormány még a járvány elején az önkormányzatok gépjárműadó-bevételeinek egy részét a járvány elleni védekezés központi alapjába csatornázta át.
- A gödi modellt pedig országossá terjesztik, a nagyvárosok megússzák, de bárhol máshol különleges gazdasági övezetet hozhat létre a kormány, amivel súlyos milliárdoktól eshetnek el a helyi önkormányzatok.
Budapestre külön gondja van Orbánnak. Ahogya múlt heti cikkünkben fogalmaztunk: lehet, hogy nem ő viszi majd csődbe a fővárost, de nem is segít azt elkerülni. Ugyanis több pénzt vár el a kormány Budapesttől, mint korábban, azonban a város költségvetése nem ezért van veszélyben, hanem a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt.
Erre mondta azt Karácsony Gergely az ATV-ben, hogy „ha Budapest megroppan, akkor az ország gazdasági motorja roppan meg, amivel mindenki rosszul jár”. Majd néhány mondattal később azt mondta, a helyzet most a főváros és a kormány között olyan, mintha arról menne a vita,
hogyan végezzék ki Budapestet: golyó által vagy kötéllel, és „örüljünk annak, hogy a végén csak fejbe lőnek”.
Lehet, hogy nem Orbán viszi csődbe Budapestet, de nem is segít ezt elkerülni
Február 26-án, vagyis néhány nappal azt követően, hogy Olaszországban több tartományban is felütötte a fejét a koronavírus-járvány, a Fővárosi Közgyűlés egy "takkra" kiszámolt, nullás költségvetést fogadott el, 415 milliárdos bevétellel és kiadással, fejlesztési tervekkel, illetve egy 10 milliárdos szolidaritási adóval számolva.
De miközben az önkormányzatok nyakára odalépett a kormány, volt, amire nem sajnálták a pénzt. Csak néhány, véletlenszerűen kiválasztott, de mégis jelzésértékű pénzköltés az utóbbi időben:
- 82 milliárdot csoportosított át a kormány a Budapest–Belgrád vasútvonalra,
- 25 milliárd forintot adott két kézilabdacsarnokra,
- 36,5 milliárd forintot adott a határon túli gazdaságfejlesztésre,
- 5,9 milliárdot adtak arra, hogy Hagyományos Kínai Orvoslás Részleg épülhessen a Semmelweis Egyetemen,
- még 1,9 milliárdot az atlétikai stadionra,
- 1,67 milliárdot a vadászati kiállításra.
Most pedig, amikor a járvány második hulláma előtt szusszanásnyi szünethez jutott Orbán, nemzeti konzultációt indít, amiben kedvenc témái, a menekültek, Brüsszel és Soros György is kapnak kérdéseket. A jól bevált dolgokon nem szeret változtatni a miniszterelnök.
