Itthon T. R. 2020. február. 24. 16:26

Növelte táborát a Fidesz

A kormánypárt előnye tetemes, de a Fidesz mellett az összes párt növelni tudta szavazói számát. Kevesebb a pártnélküli, mint egy hónappal ezelőtt.

Beindult a politikai évad, aktívabbak lettek a választók, több pártnak is sikerült kissé növelnie a táborát – írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a ZRI Závecz Research.

Az elemzőintézet így összegez:

  • Megállt a Fidesz visszaesése, valamelyest, 29-ről 31 százalékra bővült is a támogatottsága.
  • Nem változott a pártrangsor második helyén lévő Demokratikus Koalíció táborának nagysága, továbbra is 9 százalékon áll.
  • A Jobbik tavaly ősz óta 6 százalékon állt, most egy hajszállal javított, a választókorú népesség 7 százaléka sorakozik fel mögéjük.
  • Az MSZP is elmozdult a negyedéve mért 5 százalékról, ezúttal 6 százalékon áll.
  • A Momentumnak a múlt havival azonos, 6 százalékos tábora van.
  • Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt 2-2 százalékos,
  • a Párbeszéd 1 százalékos.
  • A pártnélküliek aránya 37-ről 33 százalékra csökkent az elmúlt egy hónapban.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 51 százalékos, tetemes az előnye. A Demokratikus Koalíció ebben a politikailag aktív körben 14 százalékot ér el. Szoros versenyt fut a Jobbik és a Momentum: 10, illetve 9 százalékkal. Az MSZP-t az elkötelezett szavazók 7 százaléka támogatja. Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt a biztos pártválasztók körében is egyformán szerepel, 2 százalékot érnek el. A Párbeszéd az elkötelezett szavazók körében jelenleg ugyancsak 2 százalékon áll – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet február közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Závecz arra is kitér, hogy a magyar választóközönség három nagyjából azonos csoportra tagolható: egyharmaduk kormánypárti, egyharmaduk ellenzéki, egyharmaduk pártnélküli.

E politikai táborok másként értékelik az ország jelenlegi állapotát és eltérő az aktivitási szintjük is.

  • A Fidesz szavazóinak túlnyomó többsége, 87 százaléka úgy tapasztalja, hogy hazánkban jó irányba mennek a dolgok.
  • Kritikus véleményt 13 százalékuk fogalmazott meg, szerintük kedvezőtlen folyamatok zajlanak az országban.
  • Az aktuális helyzetet negatívan értékelőket főképpen a 40 év alatti és az alacsony iskolázottságú kormánypártiak körében találunk, ezekben a csoportokban arányuk 20-22 százalék közötti.

Az ellenzéki választók meglehetősen egységesek abban, hogy rossz irányt vettek hazánk történései: 92 százalékuk így értékel. Pozitív véleményt formált 6 százalékuk, ők túlnyomórészt a 60 év feletti ellenzéki hívek közül kerülnek ki.

A pártnélküliek körében is a kritikus vélemények vannak többségben, de korántsem akkora mértékben, mint az ellenzéki szavazóknál: 62 százalékuk szerint rossz irányban halad az ország, 22 százalékuk szerint pozitívan alakulnak a dolgaink. A kedvező értékelések leginkább a nagyobb városokban élő pártnélküliek körében, míg a kedvezőtlenek a kisebb településeken élőknél jelennek meg.

A Fidesz híveinek jóval nagyobb az aktivitási szintje, mint az ellenzékieké, előbbieknek 75, utóbbiaknak 63 százaléka menne el egy mostani választásra. A pártnélküliek rendkívül passzívak, csupán 21 százalékukat érdekli annyira a politika, hogy elmenne voksolni. Az ellenzéki pártok támogatóinak átlagos aktivitása mögött nagy különbségek vannak:

a DK-sok 72 százalékos részvételi hajlandóságától az LMP-sek 53 százalékáig terjed a skála.

*

A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételének ideje február 10-20-a, a megkérdezettek száma 1000 fő.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Élet+Stílus Vándor Éva 2020. október. 19. 20:00

Vajon „Isten keze” elér-e a Legfelsőbb Bíróságig?

Amy Coney Barrett főbírói jelölésével reflektorfénybe került egy egészen mostanáig kevéssé ismert, titokzatos vallási közösség, ezzel együtt pedig a kérdés, hogy a hit pontosan milyen mozgatórugóként működhet egy ember szakmai döntéseiben. Különösen, ha az a szakma alkotmánybírósági kérdésekre keresi a választ.