Függetlenként indul a 2026-os országgyűlési választáson Csongrád-Csanád megye 2-es számú választókerületében a Momentum korábbi szegedi elnöke, Halász Noémi. Szerinte csak egy kihívója lehet a kormánypártnak, ezért az elkövetkező egy év arról szól, hogy megtalálják a legerősebb jelöltet. Földtudományi kutatóként szerinte ő tudná legjobban képviselni a térséget.
A demonstráción nagyjából annyian voltak, mint Hadházy Ákos szokásos keddi tüntetésein.
Dinasztikus váltás helyett több forrásunk szerint inkább Dobrev Klára puccsának köszönhető Gyurcsány Ferenc távozása a közéletből. Elemzők szerint az új vezető alatt sem számíthat a DK a parlamenti küszöb átlépésénél jobb eredményre, de elvihet pár százaléknyi szavazót Magyar Péteréktől. A Momentum viszont nem akar gátja lenni a „rendszerváltásnak”.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke bízik abban, hogy lehetséges együttműködni egy Dobrev Klára vezette DK-val.
Stummer János 2024 óta tagja a Momentum elnökségének, előtte a Jobbikban politizált.
A Momentum elnöke szerint az átláthatósági törvénnyel gyakorlatilag büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását.
Arról, hogy a párt megméreti-e magát, a küldöttgyűlés dönt júniusban.
Fekete-Győr András vetette fel, hogy a 3 százalékra mért párt ne legyen akadálya a kormányváltásnak. A párt küldöttgyűlése mondja ki a végső szót, június 7-én.
Töméntelen pénzt költött már a propaganda Magyar Péter-ellenes kampányokra – látható eredmény nélkül. A korábban más politikusokkal szemben végigvitt lejáratási technikák ezúttal nem működnek, ezzel azonban még korántsem ürült ki Orbán Viktor eszköztára, kérdés, hogy meddig kész elmenni. Közben a Tisza visszalő: most éppen azt teregette ki, hogy a békepártiságát évek óta sulykoló Fidesz már 2023-ban „átállt a háború felé vezető út nulladik fázisára.”
Organikus összeomlás vagy új stratégiai cél felé tart a Momentum? Fekete-Győr András azt javasolja, el se induljanak a 2026-os választáson. A HVG-nek adott interjúban azt mondta, ez egyszerre vezethet rendszerváltáshoz és a Momentum túléléséhez is. Szerinte azt kell eldönteni, hogy a probléma vagy a megoldás része akarnak lenni. A volt elnök beszélt arról is, mit tehetnének most más ellenzéki pártok, és mit tesz ő, ha a terve kudarcba fullad.
Tompos Márton szerint önhatalmúlag vitte a nyilvánosság elé a kérdést, hogy induljanak-e 2026-ban.
Hosszú elnökségi ülést tart szerdán a Momentum, ez elé időzítette a volt elnök, Fekete-Győr András a merész javaslatát, hogy a párt inkább el se induljon a 2026-os választáson. A HVG úgy tudja, erről és a mandátumáról lemondott Orosz Anna képviselő-utódlásáról is szó lesz az elnökségin.