A Jobbik azzal vádolta Polt Pétert, hogy az egyik utasítása is közrejátszott abban, hogy szabadlábra került az olaszliszkai lincselés egyik elítéltje, a Legfőbb Ügyészség viszont ezt cáfolja. Állítják, hogy mindent megtettek azért, hogy ne engedjék ki az elítélt férfit, de a bíróság mégis így döntött.
„Minden szakmaiságot nélkülöz, és a nyilvánosság teljes félretájékoztatására alkalmas” a Legfőbb Ügyészség szerint a Jobbik állítása, miszerint „az olaszliszkai lincselés egyik elítéltje azért került szabadlábra, mert a bíró keze meg volt kötve egy törvénymódosítás, és az ahhoz fűzött Polt Péter legfőbb ügyész által írt utasítás alapján”.
Az elkövetőt a korábbi Büntető törvénykönyv alapján ítélte a bíróság 17 év szabadságvesztésre, majd a Szegedi Törvényszék idén májusban hozott végzésével szintén a régi Btk. szabályait alkalmazva bocsátotta feltételes szabadságra. Vagyis a Jobbik állításával ellentétben a kiengedése nem a 2013-ban hatályba lépett új Btk. rendelkezései alapján történt, és az sem felel meg a valóságnak, hogy az új jogszabály miatt a feltételes szabadságra bocsátás automatikus lenne, és a bírónak ebben a körben ne lenne mérlegelési joga – közölte az ügyészség.
A törvény előírja, hogy határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásánál az ítéletben meg kell állapítani a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. Ha ezt a törvényben meghatározott legkisebb időtartamot kitöltötte, és törvény nem zárja ki, akkor a bíróságnak kötelessége megvizsgálni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Vagyis a bíróság mérlegel, dönthet úgy is, hogy az elítéltet nem bocsátja feltételes szabadságra.
Hiába fellebbeztek
Az ügyészség állítja: minden törvényes eszközzel fellépett annak érdekében, hogy az olaszliszkai lincselésért elítélt férfi ne szabadulhasson, ugyanis a büntetés-végrehajtási bíró döntésével szemben a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezett.
Hiába hivatkoztak arra, hogy a magyar kriminalisztika történetében szinte egyedülálló bűncselekményről van szó, aminek elkövetésében az elítélt domináns szerepet töltött be, és ez országos közfelháborodást váltott ki.
A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa azonban a fellebbezést elutasítva a végzést helybenhagyta, így az véglegessé vált. Így a bíróságok – bár erre lehetőségük lett volna – az ügyészség álláspontjával szemben határoztak úgy, hogy az elítélt elhagyhatja a börtönt, amiről itt olvashat tovább.
