Javítóintézeteket vizsgált a közelmúltban Székely László ombudsman és csapata. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézetét, valamint annak nagykanizsai telephelyét ellenőrizték. Nagyon rosszak a tapasztalatok.
Rüh, hepatitis, nemi betegségek, ötvenes évekbeli büntetőtáborokra emlékeztető hangulat, büntetéssel „jutalmazott” kérdések, öngyilkossági kísérletek – egyebek mellett ezeket tapasztalták az ombudsmani és munkatársai a debreceni javítóintézetben és annak nagykanizsai telephelyén. A pénteken megjelent Magyar Hang írt a megdöbbentő tapasztalatokról.
Székely László és csapata azt figyelte, hogy a munkatársak mennyiben képesek a kínzás és az embertelen bánásmód megelőzésére, illetve a javítóintézet képes-e a családban szerzett, bűnelkövetéshez vezető szocializációs hiányokat kompenzálni.
Nagykanizsán egy orvos arról számolt be, hogy a fiúk gyakran fordultak hozzá bőrgyógyászati problémákkal és a nemi szervek betegségei miatt. A rühességet is a panaszok között említette. Mindkét intézményben viszonylag sok gyerek szed nyugtatót. Történt falcolás (bőrön ejtett bevágás) és öngyilkossági kísérlet is.
Nagykanizsán ötvenes évekbeli rendszabályokat találtak a csoportszobák falán. A speciális csoportban például az ébresztéstől számítva „30 másodperc van kiállni az ajtó elé, vigyázzban”.
A személyzet gyakran „pedagógiai célú” pofonnal bünteti a rossz magatartású fiatalkorúakat. Több növendék szerint Nagykanizsán „tockos”, rúgás és „gyomrozás” is előfordult, tipikus büntetés a takarítás: fogkefével kell a fugákat tisztítani.
Az alkalmazott fegyelmezési és büntetési gyakorlat több szempontból is elfogadhatatlan az ombudsman szerint, aki a tapasztalt hiányosságok miatt az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.