Indokolt a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása, mert az EU-s alapértékeket sértheti a források magyarországi felhasználása, mondta a ki az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT).

A CONT szavazott a véleményéről, és 13-2 arányban el is fogata azt. Elég kemény véleményt fogalmaztak meg:

- 2008 óta Magyarország 19 pontot veszített a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész EU-ban

- az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam (a kormány szerint a középmezőnyben vagyunk ezen a téren)

- igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban

- a kormányzati hatékonyság Magyarországon 1996 óta csökkent, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az EU-ban

- az alacsony színvonalú kormányzás akadályozza a gazdasági fejlődést és csökkenti az állami beruházások hatását – a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2004 és 2016 között 16,1 százalékkal nőtt, ez csak kis mértékben haladja meg az uniós átlagot, és jelentősen alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország növekedési rátája

A szakbizottságban még március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az "atomfegyverként" is emlegetett, hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.