Itthon Windisch Judit 2017. október. 26. 07:05

Kövér átjavította a nemzeti konzultáció egy pontját – videón pár erős mondása

Windisch Judit
Szerzőnk Windisch Judit

A Kövér László házelnök abonyi fórumát hallgatók nemcsak a migrációs problémáról kaptak széles körű tájékoztatást, hanem remek sztorikat hallgathattak arról, mire próbálta rávenni a Fideszt Soros György 1993-ban, illetve hogyan érezte magát Kövér László Moszkvában a Vörös téren. Terrorizmus helyett inkább népességfogyással fenyegetett.

Erős félház előtt tartotta Kövér László házelnök nemzeti konzultációs fórumát az abonyi művelődési ház nagytermében, saccra 100-150 ember hallgatta a politikust. Nem a "visszafogott fideszes politikus"-vonalat vitte, amelyik azért elismeri, a Soros-terv nem úgy igaz, ahogy azt tálalják, vagy egyszerűen nem ejti ki Soros György nevét, mert „a tényekről beszél”, mint Pintér Sándor belügyminiszter. Egyből közölte, a Soros-terv létezik, ám nem tudta megállni, hogy a nemzeti konzultáció egy pontját ki ne javítsa: mikor felvillant a kivetítőn, hogy Soros a menekülteknek 9 milliót adna fejenként, közölte, valójában két év alatt 4,5-4,5 milliót kellene a menekültek ellátására fordítani (nem zsebbe kapnák, hanem az állam fordítana rájuk ennyit, ráadásul az EU pénzéből – a szerk.).

A terv többi pontjánál nem tett ilyen megjegyzést, holott mindegyiket tételesen cáfolta a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője. A pontokhoz fűzött megjegyzései közül azokat ismertetjük, amelyek viselnek valamit „Kövér László kézjegyéből”.

Az például elképzelhető, hogy tisztában van azzal, a társadalom relatív többsége szerint nem létezik a Soros-terv, illetve 57 százalék a konzultációt is feleslegesnek tartja, mert a következőket mondta:

 

Volt egy igen érdekes megjegyzése, mikor a hatalmi központokról beszélt. Soros György a titkos hálózat arca, még az is lehet, hogy szabadkőművesnek tartja.

 

Kövér is kiragadott mondattal játszik

A Fidesz – vagy a kormánypropaganda – által gondosan összeválogatott és levetített idézetekre hagyatkozott Kövér a Soros-terv alátámasztásakor, csakhogy azok sem stimmelnek. A londoni polgármestertől például azt idézik, „a terror a nagyvárosi élet része”, mire Kövér gunyorosan megjegyzi, vajon akkor is ezt gondolná-e a polgármester, ha történetesen az ő gyereke halna meg terrortámadásban. Csakhogy – például a Guardian tudósítása alapján – a polgármester szavait kiemelték környezetéből, ő ugyanis arról beszélt, „sajnos a nagyvárosi élet velejárója a terrortól való félelem”.

Navracsics Tibor uniós biztosnak is beszólt, aki azt merte állítani, a Soros-terv nincs az Európai Bizottság napirendjén.

„Az uniós biztos kicsit tájékozódhatna a saját országa sajtójából is.”

Nyilván a kormánypártiéból, az ellenzéki sajtót ugyanis a Soros-hálózat részeként mutogatják a fideszeseknek.

 

Reviczky Zsolt

Kövér – felidézve a röszkei határon táblákkal tüntető menekülteket – gyakorlatilag kétségbe vonta, hogy a szírek a háború elől menekülnek, azt mondta, ugyanis, „ha idejön egy szír, akit állítólag otthon üldöznek, miért az az első gondolata, hogy nincs szükség határokra és nemzetekre”, főleg úgy, hogy utóbbiaktól várnak befogadást.

Úgy véli, a migránsok eszközök egy világhatalmi játszmában, amit ők nem látnak át, ugyanúgy, ahogy az európai emberek döntő része sem, emiatt valódi szánalmat és együttérzést érdemelnek. És azért is, mert az embercsempész hálózat kizsákmányolja őket.

A terrorizmus miatt első fokon elítélt Ahmed H. – másodfokon új eljárásra visszautalt – ügyéről is beszélt (miután a prezentációban szerepel, így kötelező elem, a Fidesz tálalását és ennek cáfolatát itt írtuk le részletesen), a közönség kuncogott, mikor azon gúnyolódott, a férfi „nyilván azért jött, hogy öreg szüleit az EU-ba kísérje, a szívem szakad meg”. Ennél azonban érdekesebb volt az a gyomros, amelyet Handó Tündének, az OBH elnökének bevitt: az első fokon kapott 10 év fegyház példás ítélet, a másodfok viszont a jól ismert elhárító gyakorlatot alkalmazva megsemmisítette az ítéletet, visszadobva azzal, hogy „nem találták meg a helyes választ, próbáljátok meg újra”, de nem foglalt állást,

„hacsak az nem állásfoglalás, hogy egy szerintem normális ítéletet megsemmisített, merthogy nem mert szembemenni azzal a pszichológiai nyomással, amelyet Soros György szervezetei kifejtenek folyamatosan. A bírói karban is megvannak az emberei.”

Milyen 60 millió? 2,5 milliárd!

Nem aprózta el a fenyegetést a házelnök, mikor a várható migrációs nyomásról beszélt. Sokat sejtetően azt mondta, az ENSZ 2050-ig tartó prognózisa szerint Afrikában a népesség 1,5, Ázsiában 1 milliárddal nő, ezek a térségek pedig a jelenlegi népességet sem tudják eltartani:

„fölteszem a kérdést, hogyan fogja eltartani azt a plusz 2,5 milliárdot, akikről beszélünk?!”

Orbánt váteszként beállítva közölte, a magyar miniszterelnök már a 2010-es évek elején beszélt arról uniós fórumokon, hogy a bevándorlást meg kell akadályozni, „de akkor úgy néztek rá, mintha nagy illetlenséget mondott volna a vasárnapi ebédlőasztalnál”. Bár itt volt némi ellentmondás, mikor azt mondta, nem látták előre, hogy ez fog történni.

 

Reviczky Zsolt

Kövér hosszan időzött annál az ábránál, amely a német társadalom korfáját mutatta, benne a migránsok arányával. Hosszan beszélt az egész Európára jellemző demográfiai válságról, emiatt fontolgatják egyesek a migránsok befogadását. Miután itthon is kevés gyerek születik, „Magyarország Soros György akaratlan szövetségesei sorában az első helyek egyikében foglal helyet”.

Amikor pedig már a migránsok lesznek többségben – nem itthon, de mondjuk Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban borulhat szerinte az egyensúly –, nem arról lesz vita, hogy szabad-e a saríát (az iszlám által meghatározott normákat) alkalmazni a római jogon és keresztény etikán alapuló európai jogrendszer mellett, hanem mindenki a saría hatálya alá fog tartozni.

„A nyálcsorgató, birkabégető toleranciával szemben, amit a német közösségi vezető tanúsít, nem arra szocializálódtak ezek az emberek, hogy toleránsak legyenek az eltérő kultúrával szemben.”

Az integráció sikertelenségét mutatja szerinte az is, hogy a terroristatámadások nagyobb részét nem a friss bevándorók hajtják végre.

„Nem akarom őket bántani, de otthon is robbantgatnak. Egymást is irtják tömegesen. Ez civilizációs probléma, amit nem tudunk megoldani. Aki azt gondolja, hogy rendes, békés, hamburgerfaló, kólát büfögő uniós polgárokká lehet őket tenni, az halálosan téved.”

 

Reviczky Zsolt

Kövér kedvenc képe

Erős nosztalgiát ébresztett Kövérben a kivetítőn megjelent egyik kép, amely az egymáshoz puszi miatt közel hajoló Soros Györgyöt és Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt ábrázolja. Az ősrégi Fidesz plakátot juttatta ez eszébe, „amin egy aranyos pár volt, a félreértések elkerülése végett egy fiú és egy lány” – itt a hallgatóság felnevet –, ellenpéldaként pedig Kádár és Brezsnyev üdvözlő csókját tették mellé. Ennek a gondolatmenetnek a vége jön a következő videón.

 

Nem történhet meg ugyanaz a baleset

A nemzeti konzultációs fórumot Kövér választási kampányolásra is felhasználta, mikor arra buzdította nézőit, „vigyenek magukkal még egy embert”, nemcsak az ívet kitölteni, hanem szavazni is. Habár most még inkább úgy tűnik, ők nyerik a választást, mert nincs ellenfél.

„A szó szoros értelemben nem léteznek, romokban hevernek, intellektuálisan, agyilag fel sem fogják az EU-t sújtó problémát, nemhogy a választ nem tudják, a kérdést sem értik. Ha csak azon múlna, hogy az ellenzék pozitív módon mire képes, a választást sem kéne megtartani. De a demokrácia sajnos nem így működik”

– mondta Kövér, aki a Jobbikról egész hosszan beszélt, sajnálkozva, hogy már nemzeti ügyekben sem lehet rájuk számítani, álláspontjukat nem lehet megkülönböztetni a baloldalétól. Hiába tűnik győztesnek a választás, a következő fél évet azért végigdolgozzák, hogy ne forduljon elő a 2002-es baleset.

 

Reviczky Zsolt

A jóisten és a magyarok

Kövér gazdasági és egyéb külpolitikai kitekintést is adott, közölte, „a Jóisten kiválasztotta Lengyelországot és Magyarországot, erre a két országra bízza az EU sorsát. Ezzel gazdálkodnunk kell.” Szokásához híven kommunistázott, Sztálint idézett és nem rejtette véka alá véleményét az oroszokról sem.

„Nekem jó a magyar demokrácia minősége, nem keletről kell demokráciát tanulni.” Elmesélte, milyen érzés volt a Vörös téren állnia a többi házelnökkel együtt az Interparlamentáris Unió szentpétervári közgyűlése után:

„Udvarias fogadatásban részesültem, tárgyszerűen elbeszélgettünk a kollégákkal”, majd elmentek a Vörös térre, „ahol lemosolyogtak rám a vörös csillagok, rossz érzés fogott el.”

Romániában szerinte tombol az 50-es évek, az amerikai nagykövet látja el feladatokkal a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét. „Sose gondoltam volna, hogy ide érkezünk meg, ugyanaz ismétlődik, csak más szereplőkkel, más kulisszával.”

Szerinte Magyarországot is gyarmatosították, csak mások és máshogy, mint az oroszok.

Felidézte azt is, 1993-ban találkozott Soros Györggyel személyesen, aki arra akarta rávenni a Fideszt, hogy álljon be az MSZP és SZDSZ mellé az antifasiszta koalícióba.

„33 éves voltam, nem hittem a fülemnek, hogy Soros arról beszél, az Antall-kormány a Horthy-rendszert akarja restaurálni. Mondtuk, hogy szerintünk nem, de ha akarná, sem sikerülne. Nem tudtuk meggyőzni egymást.”

Kövér Lászlónak próbáltunk néhány kérdést feltenni, de válasz nélkül távozott.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.